Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

3. füzet - I. Kolossváry Ödön: A Balaton rendezéséről

174 ч V szintén üzemben van. A hajózásnak valamint minden egyéb vízisportnak fejleszthetése czéljából szükséges kikö­tőknek már egész sorozata készen van, folytatólagos kiépítésük tervbe van véve. A villamos erő, mely egy­részt a villamos világításra, másrészt a lecsapolás, csatornázás és vízvezeték létesítéséhez szükséges motorok haj­tására használható, hosszú vonalon vezetve, egy középponti telepből ellátva szintén működésben van és az egész tó körül való vezetése könnyű szerrel kivi­hető. Ugy, hogy ha a beépített és be­építésre váró területeknek a vizek kár­tételei ellen való megvédéséhez, vala­mint a közegészségügyi szempontokból is ma már mellőzhetlen vízrendezés­hez szükséges munkálatokat is vég­rehajtják, úgy ez alapvető munkála­tokkal elérhető, hogy sok külföldre hordott pénz itthon marad, az ország egy részének gyermekserege ós a mun­kában elfáradt idegek itt fognak pi­henőre találni, sőt lia a homokfürdők létesítésére is súlyt helyezünk, ez a fürdő párosulva a hévízi és füredi gyógyvizekkel, még idegeneket is e tó köré fog gyűjteni. Jelen soraim czélja megvilágítani és megállapítani a vízrendezés kö­rébe tartozó teendőket, és hogy fejte­getésem áttekinthetővé tegyem, első' sorban ismertetnem kell ama mozgal­makat, melyek az elmúlt időkben a Balaton vízállásának szabályozását czélozták, indító okaikat és a belőlük kifolyó intézkedéseket. A Balaton tó területe 591 km 2, víz­gyűjtő területe pedig kerekszámban 4300 km 2. így tehát a Balaton vízál­lása részben a tó tükrére, részben pedig a vízgyűjtő területre lehullott csapadéktól függ, mely utóbbi terü­letről legtöbb vizet juttat a tóba a Ba­laton- Szt-György és Keszthely között, betorkoló Zala folyó. 1. rajz. A Balaton helyszínrajza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom