Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - IV. Wolfsholz Ágost: A czement-besajtoló eljárás, fordította: Bartus Adolf

141. E hiányokkal szemben a 12. rajzon látható új, sajtolt-beton-czölöpök fontos haladást mutatnak. Úgy készülnek, hogy az F csövet földfúróval lesülyesztik a teherbiró rétegig, a nyitott csőbe behelyezik a vasbetéteket, melyéknek alakja és elrendezése tetszőleges. Erre a csövet felülről rácsavart fedővel elzárják, melyből különböző csövek ágaznak ki. Az A csövön át először is levegőt nyomnák a fúrócsőbe, hogy a talajvizet kiszorítsák, azután az A! részhez kapcsolt és a fúró caő fenekéig érő P nyomócsövön át czementhabarcsot sajtolnak oly mennyiségben, hogy a habarcs a fúróesövet néhány méter magasságára megtöltse. Erre a H részen át a fúrócsőbe nagynyomású levegőt bocsátanak, mely a habarcsot lefelé nyomja, a vele érintkező földrészeket kiszorítja, miközben híg habarcs ós czementlé szorul a talaj ereibe és hasadékaiba úgy, hogy ily módon gyökércsomóhoz hasonló széles lábazat keletkezik, melynek beton- és czementgyökerei mélyen bekapaszkódnak a környező talajrétegekbe. Ezen az egészséges alapon nő most tovább a betonczölöp, mialatt felváltva, habarcsot töltenek és levegőt nyomnak a fúrócsőbe. Ha ily módon a ezölöp nagyobb hosszra elkészült, akkor a levegő nyomását a fúrócsőben annyira fokozzák, hogy ennek következtében a fúrócső felemelkedik, mialatt a cső végén kiömlő beton a szomszédos talajrétegeket ismét erősen összenyomja és egyszersmind nagy távolságra kiczementezi. így járnak el mindaddig, míg a fúrócsövet a kész ezölöp tetejéig fel nem hozták és a czölöpről le nem vették. A vasbetétek rendesen 0-5 m-rel érnek ki a betonból, a ezölöp teteje fölé, hogy a ráhelyezendő szerkezetekkel kényelmesen összeköthetők legyenek. Ezeknek a betonczölöpöknek elsőbbsége minden eddig ismert czölöprendszer felett abban rejlik, hogy a talajvíz káros hatását teljesen kiküszöböli, minthogy a talajvíz a tulajdonképeni czölöphöz egyáltalán nem érhet, mert a ezement a környező földrétegek ereit és hasadékait elzárta. Azonkívül a czölöpökkel érintkező talaj tetemesen összenyomódott és ezzel az alap teherbirósága is öregbedett. Legnagyobb fontosságú azonban a ezölöp vastagságát többszörösen meghaladó, erős lábazat keletkezése, a mihez még hozzájárul az, hogy a nagy nyomás magának a czölöpnek átmérőjét a fúrócső bőségén túl növesztette és a földrétegeknek különböző összenyomhatóságához képest gyűrűk keletkezését okozta, melyek a czölöp-lábazatot kiegészítő, felfekvő felszint létesítenek. Fontos továbbá az a körülmény is, hogy a czölöpök bármily helyzetűek, ferdék vagy vízszintesek lehetnek és hogy a földrétegekkel való tökéletes összeforrt voltuknál fogva nemcsak nyomás, hanem húzás felvételére is alkalmasak. Tekintetbe jő továbbá, hog}' a vasbetéteket a habarcs nagy nyomás alatt vette körül és ezért szilárdan és a víz behatolása ellen teljesen biztosítottan vannak beágyazva az egységes czölöpbetonba. Ilyen körülmények közt várható, hogy ezeket a czölöpöket fokozódó mértékben fogják alkalmazni, különösen nehéz gépek, továbbá zsilipek, szárazdokkok alapozásakor, melyek folyton változó terheléseknek vannak kitéve. Hogy a czement-besajtolás még új vizi müvei; építésénél is mennyire alkalmazható, bizonyítja a többek közt a völgyzárógátak építésére szolgáló következő 12. rajz. Sajtolt betonczölöp készítése.