Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
2. füzet - III. Dr. Benedek József: Megjegyzések a belvízlevezető zsilipek kérdéséhez
133 hogy az áteresz két végén 1 kg/cm 2 terhelés alatt 3-72 cm-1, közepén pedig 10-50 cm-t ülepedjen, mert ha például a talajt a szivattj'úzással erősen fellazítják, akkor mesterségesen igenis lehet még ilyen minőségű talajt is előállítani, de viszont nem valószínű, hogy akadjon, vagy legalább is nem volna szabad, hogy akadjon valaki, a ki a talajt fellazítja, vagy aki ilyen talajra csőzsilipet ópit. Az adott — valószínűtlennek mondott — esetben a csőáteresz középső keresztmetszetére a 8. III. rajz szerint az M = 1790 cm X 400 kg = 716.000 kg cm hajlító nyomaték működnék, míg az előbb azt találtuk, hogy legalább M = 250.000 kg cm nyomaték okvetlenül fellép. Úgy hiszem, nem fogok túlzásba esni, ha a.csőzsilip méreteire nézve azt a követelést állítom fel, hogy megfeleljen a két nyomaték középértékének, vagyis az M = 480.000 kg cm nyomatéknak. A csőzsilip rendeltetésének csak akkor felel meg, ha betonja nem reped meg. Ennélfogva kell, hogy a beton húzófeszültsége alatta maradjon a beton húzó szilárdságának, értve húzószilárdság alatt itt a Navier-féle feltevés alapján számított azt a hatásszenvedést, a mely a hajlított tartóban az első repedést előidézi, s amely körülbelül 20 —25 kg/cm 2, vagyis mintegy kétszerese a szoros értelemben vett, valódi húzó szilárdságnak. (Lásd erre nézve a következő forrásmunkát : Deutscher Ausschuss für Eisenbeton Heft 24.) A középső keresztmetszet ilyen értelmű húzó feszültségének kiszámítása végett a vas és beton rugalmassági modulusainak viszonyszámát ismét n = 15-re véve, lesz: a semleges szál távolsága az alsó, húzott éltől (lásd 4. rajz) e = 107 cm; a keresztmetszet 1 cm sávjának tehetetlenségi nyomatéka: 1= 1.200.000 cm*, ennélfogva a beton húzó feszültsége : Me 480.000 X 107 * b h=T = 1,200.00 0 = 43 kg/c mEz körülbelül kétszerese a beton húzószilárdságának, tehát a cső okvetlenül kell, hogy megrepedjen. * * * Az eddigiekben talán a kelleténél kissé hosszadalmasabban foglalkoztam egy olyan elméleti kérdéssel, a melynek az alapfeltevése sem egészen tökéletes, s a mely még a végén arra a negativ eredményre vezetett, hogy a felvett méretű csőzsilip nem jó, mert szükségképpen kell, hogy megrepedjen. Ennek az elméletnek a részletes kifejtését szükségesnek láttam azért, hogy lehető kétséget kizáróan bebizonyítsam, hogy czölöpözés nélkül a mi alföldi talajunkon úgyszólván lehetetlen egy darabból álló, jó csőátereszt építeni. Igaz ugyan, hogy erre a követ9. rajz.
