Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
2. füzet - III. Dr. Benedek József: Megjegyzések a belvízlevezető zsilipek kérdéséhez
130. M = m С = 625 cm X 400 kg = 250.000 kg cm. (Megjegyzendő, hogy ezek az adatok az áteresznek 1 cm széles sávjára vonatkoznak ; az áteresz egész keresztmetszetére ható hajlító nyomaték 210-szer ennyi, mert az áteresz szélessége 210 cm, lásd a 4. rajzot.) Vizsgáljuk már most, vájjon lehetséges-e a talajreákeziónak a feltételezett megoszlása ? Folytassuk e czélból a 2. rajzcsoport kapcsán előadott eljárást, vagyis oszszuk be a 6. rajzcsoport III. rajzán megadott nyomatéki ábrát 5 részre, válaszszuk a területmérés alaphossza gyanánt az a= 1000 cm hosszúságot, számítsuk ki a K u K b területi mérőhosszakat és szerkeszszünk e mérőhosszakra a Ь — 2000 cm erőpoligonmagassággal (IV. ábra) kötélpoligont, akkor az V. rajzon látható M N tört vonalat kapjuk. Ez az MN poligon az előbbiek szerint nem egyéb, mint az áteresz behajlásvonala s lia felette bárhol tetszőleges vízszintest húzunk, akkor a poligonnak e vízszintestől való távolságai megadják az áteresz egyes pontjainak a valódi terhelés hatása alatt való ülepedósét. Húzzuk meg például а В vízszintest és nézzük, vájjon lehetséges-e, hogy a talaj olyan minőségű legyen, hogy a besülyedéseket e В vízszintestől mért távolságok jelképezzék ? E J Az előbbiek szerint az V. rajz a behajlásokat т = ^-szeres torzításban adja, szükségünk van tehát а т formulájában szereplő adatokra. Lássuk először az 7-t, vagyis keresztmetszet tehetetlenségi nyomatékát. Feltéve, hogy a vas és beton rugalmassági modulusainak viszonyszáma 15, (vagyis a vasra E v = 2,100.000 kg/cm 3, a betonra pedig E b = 140.000 kg/cm b) és feltéve, hogy a cső nem reped meg, (vagyis hogy a keresztmetszetnek a húzott részét is számításba vehetjük), erre az I-re az I e — 262.000.000 cm i értéket kapjuk. Ez az egész keresztmetszetre vonatkozik, tehát a keresztmetszetnek 1 cm széles részére lesz : I = = 1,200.000 cmK A többi értékek sorban : E = 140.000 kg/cm 2, a = 1000 cm, b = 2000 cm, С = 400 kg, tehát a torzítás mértéke az előbbiek szerint lesz _ E I _ 140.000 X 1,200.0 00 T — abC~~ 1000 X 200 X 400 — E szerint például a harmadik függőlegesen lesz a valódi ülepedés (lásd a 6. V. rajzot) vi 1210 _„ y=v =w =676c wMivel pedig ugyanebben a függőlegesben a feltételezett talajreákczió (lásd az 5. II. rajzot) p = 1-36 kg/cm 2, ennélfogva kell hogy az у = ß p törvényszerűség értelmében e pontban a ß besülyedési koefficziensnek a következő értéke legyen : y 5'76 cm , .. . , „ ß = — = . 0„ 7—;—- = 4'2o cm pro kq cm 2. p Г36 kg cm 3 r
