Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - III. Dr. Benedek József: Megjegyzések a belvízlevezető zsilipek kérdéséhez

128. Mivel ennek a kérdésnek a közvetetlen vizsgálata, vagyis az az eljárás, a mely szerint előre megadnánk a talaj minőségét, — (vagyis előre megadnánk az y = ßjp formulában szereplő ß besülyedéskoefficziensnek az értékét a talaj minden pontján) és ebből akarnánk következtetni a talajreákczió megoszlására és vele együtt az egyes keresztmetszetekre ható hajlító nyomatékokra, — igen nagy nehézségekbe ütközik, a fordított utat fogom választani. Vagyis : felteszem, hogy az áteresz alatt a talaj reákcziója egy bizonyos, tetszőlegesen felvett módon oszlik meg és vizsgálni fogom, vájjon lehetséges-e, hogy a talajnak olyan tulajdonsága legyen, a - ú melynek esetében a reákczió a felvett módon oszlik meg? Ha t. i. arra az eredményre jutok, hogy ez lehetséges, akkor világos, hogy az áteresz kell, hogy megfeleljen annak a feltételnek is, hogy a választott módon megosztó talajreákczió esetében keletkező hajlító nyomatékokkal szemben elég erős legyen. Ebből a czélból mindenekelőtt kiszámítottam az áteresz saját súlyát és az átereszt terhelő töltéstestnek a súlyát. Ezek az adatok az 5. rajzcsoporton az AB vonal felett láthatók, vagyis : az áteresz saját súlya 047 kg/cm

2, az átereszt végig egyenletesen terhelő föld súlya 023 kg/cm

a, végül a töltéstest súlya változik 0 és 1'21 kg/cm

2 közt úgy, hogy e szerint az áteresznek felülről jövő terhelését az a cdeh a terület képviseli. (Egyszerűség céljából mindig felteszem, hogy a terhelés és a talajminőség változása a középső függőleges tengelyre részarányos.) Tegyük fel már most, hogy az itt felsorolt, felülről lefelé mutató terhelések a talajban a talajreákcziónak olyan megoszlását idézik elő, a melyet az 5. rajzcsoportban ah i к a terület mutat, — kérdés : vájjon lehetséges-e ez és ha lehetséges: milyen hatásszenvedés keletkezik ebben az esetben az áteresz anyagában? (Természetes, hogy a felülről jövő terhelés és talajreákczió nagysága egymással egyenlők.) Ha a felülről jövő terheléseket és a felvett talajreákcziókat egymásból levonjuk (lásd az 5. I. rajzon a szakadozott l m n vonalat, a mely nem egyéb, mint a talajreákczió területét határoló к г vonalnak tükörképe), akkor az átereszt hajlító erőket az l m cl és m d e n m területek fogják jelképezni, a melyek egymás5. rajz.