Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek

115 szerűen kihasználható, mert ezeknél a nagyobb rázkódás következtében előállható csőtörés a kovácsvascsővel elhárítható. De szivattyútelepeknél, ahol a vascsőben aránylag kis nyomású víz folyik, a cső köpenye betonnal van burkolva és erős betonaljzaton fekszik, ahol te­hát sem a nagy belső nyomás, sem hirtelen rázkódás nem okozza a csőtöréseket, hanem a magas védőgátból származó nagy erőltetés, melynek ellené­ben azonban a vascső szilárd­sága tisztán nyomást szenved, ott az öntöttvas is tökéletesen megfelel. A kovácsvascsőnek az a'kiváló tulajdonsága, hogy nagy hosszúsága miatt a cső­törések száma csökkenthető, a védőgátakba elhelyezendő csöveknél nem nagy jelentő­ségű, mert a kötésnek itt igen alárendelt szerepe van, kisebb­nagyobb hiányossága a vascsővel összeforrt betonburkolat következtében sem a vízvezetésre, sem a cső szilárdságára nem kedvezőtlen. Erről meggyőz az 5. rajzon látható keresztmetszet, melyből világosan kitűnik, hogy a helyesen megtervezett betonkeresztmetszetben a tulajdonképeni vascső teljes keresztmetszete csupán a nyomott övben terjed el. 8 miután a betonkeresztmet­szetben fellépő legnagyobb nyomó feszültség az öntött­vas megengedhető feszült­ségénél 8 —10-szer kisebb, ennélfogva még az öntött­vas szilárdsága sem jut érvényre, szinte semleges szerepe van s ennélfogva műszaki, szilárdsági szem­pontból az öntöttvascső ép úgy megfelel a czélnak, mint a kovácsvascső. Ha azonban az áteresz beton­keresztmetszete elégtelen szilárdság következtében tel­jesen megrepedne, akkor a vascsőre hárulna az egész hajlítás ellensúlyozása. De erre sem a 7—8 mm fal­vastagságú hegesztett kovácsvascső, sem az öntöttvascső nem elég szilárd. Ezek szerint tehát a betonkeresztszelvény teljes megrepedésének, kettétörésé­nek elkerülhetetlen következménye a vascső megrepedése is. Bizonyos továbbá az 4s, hogy betonágyazat nélkül mind az öntöttvas-, mind a kovácsvascső is ment­•í. rajz. Az áteresz keresztmetszetében a nyoniófeszültsé­gek eredőjének meghatározása. 5. rajz. Az áteresz keresztmetszete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom