Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek

112. g) A beton legnagyobb nyomófeszültsége : a . . 2) egyenlet szerint <т

п = Лт

а

1'а Az I

L kiszámítása végett első sorban meghatározzuk az egész, a cső középpontján átmenő, az alappal párhuzamos tengelyre és azután a keresztmetszet súlyvonalára sorakoztatott keresztmetszet tehetetlenségi nyomatékát. I

s = l

0 — F. t I

s = a keresztmetszet súlyvonalára vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték. _ 3'14 .0675

* 0-975». P35 314 . 0 375* 0 ~ 8 + 3 4 I

0 = 0-4831 m* J

0 = a cső középpontján átmenő, a keresztmetszet súlyvonalával párhuzamos tengelyre vonatkoztatott tehetetlenségi nyomaték. Л = 0.4831 - 1-8756 . 0^367* = 0-2306 m* I

s = 0-2306 m* J

1 = 0-2306 + 1-8756 . 0Ю67

2 1

1 = 02390 m

4 = 0-0191 . 0-441

2 = 0-00371 m< r = 216-0.1-1

1 216. 1-11 (7n

— 0-2390 +15.0-00371~ 0'2946 = 78'S kg cm

2 Tehát a vas húzófeszültsége 991 kg cm

2 s a betonburkolat legszélső részén pedig a nyomófeszültség 78 kg cm

2. Ebből látható, hogy a vas húzószilárdsága a megengedhetőn alul, a beton ellenben a megengedhetőnél jóval nagyobb mértékben szenved. Ennek csökkentése czéljából —különösen betonáteresznél— vagy a keresztmetszet felső övében is elhelyezünk kellő keresztmetszetű és hosszúságú vasrudakat, vagy pedig a keresztmetszet tehetetlenségi nyomatékát nagyobbítjuk azzal, hogy a tulajdonképpeni betonalapot veszszük erősebbre. Nyomócsövek esetén azonban a betonban a megengedhetőnél nagyobb nyomófeszültség sem fog káros következménynyel járni, mert a legnagyobb nyomás övéhez igen közel fekszik az öntöttvascső, melynek nyomószilárdsága tízszerte nagyobb a betonénál. Az átereszek hosszúsága. A mint a szilárdsági számításokból látható, valamely áteresznek a rugalmassági határon túl való nagy behajlása s ennek következtében megrepedése nemcsak az egyenetlenül megoszló földterheléstől, hanem főleg az áteresz hosszúságától is függ. Ezt főképpen a szivattyútelepek nyomócsöveinél nem vették kellően figyelembe, úgyszintén egyik-másik áteresznél sem, a mennyiben a védőgát koronájának platószerüen való kiszélesítésével mind az áteresz hosszúságát, mind pedig a megterhelését túlságosan, szükségtelenül megnövesztették. Példának okáért a szóban forgó alcsii áteresznek a cső két vége közötti hosszúsága 65'5 m. Pedig a legnagyobb méretű tiszai védőgátakban is, a keresztszelvénynek földszinben mért hosszúsága legfölebb 35—40 m. Ennél nagyobb hosszúságú áteresz árvédelmi szempontból semmi haszonnal nem jár, törés elleni biztosság szempontjából pedig határozottan káros. Az alkalmazandó vasanyag formájának helyes megválasztására nézve meg kell még említenem, hogy vannak, a kik a vasúti sínek alkalmazását megoko-