Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)
2. füzet - II. Erdős Ferencz: A belvízlevezető zsilipek és átereszek
99 Oda kell törekednünk, hogy ama már-már dogmává vált felfogás, hogy minden zsilip és áteresz a töltés testében egy-egy sebhely, megszűnjön és előálljon az a rendes helyzet, a mi az utakra és vasútakra megvan a hidaknál és átereszeknél, melyek semmivel sem veszélyesebb pontjai az egész építménynek, mint a földből álló részei. A belvízlevezetőzsilipek és átereszek. (7. képpel.) Irta: Erdős Ferencz. I. A zsilipek és átereszek vasvázas betonalapja. A vasvázas betonszerkezeteknek a köz- és magánépítkezés minden ágában való nagy elterjedtsége, a velük általában elért igen jó eredmények, nem ritkán meglepő sikerek, teret nyitottak az árvédelmi zsilipek- és átereszeknél való alkalmazásra is. Az első ilynemű építmény a 10 évvel ezelőtt épült «alcsii» vasvázas betonáteresz. 1 A hozzáfűzött remény azonban meghiusult, az elért eredmény a várakozáson jóval alul maradt. Ez a körülmény azt a látszatot keltette, mintha a vasvázas betonszerkezetek, belvízlevezető zsilipek és átereszek létesítésére alkalmatlanok volnának s így azok a fontos érdekek és a nagy felelősség, a melyek e kényes műépítmények gondozásával kapcsolatosak, a mérnököket mihamarább arra sarkalták, hogy újabb eszmékkel foglalkozzanak, melyek ez építmények alapozásában mélyreható rendszerváltozásra irányúinak. Ez újabb eszmék életrevalóságának megítéléséhez szükséges elsősorban azokat a valódi okokat kimutatni, melyek miatt az átereszek legtöbbje megrepedt, szükséges kétségtelenül megállapítani, hogy az eddig használatos, a legkülönbözőbb feladatokhoz jól idomítható vasvázas betonrendszerű alapozó mód az árvédelmi zsilipeknél és átereszeknél miért nem vált be? Meg kell győződnünk arról, vájjon akkora hosszúságú és aránylag kis magasságú és szélességű tartót, mint a minők a szóban forgó műépítmények, csakugyan nem tudunk úgy előállítani, hogy meg ne repedjen ? Ezt a felvetett kérdést, minden elméleti okoskodást félretéve, csupán a gyakorlatban megvalósított példákkal szerzett bőséges tapasztalattal, igen értékes adatokkal kívánom megvilágítani. E czélból vessünk rövid visszapillantást árvédelmi zsilipépítészetünk 30 éves múltjára, a melyből a kistiszai zsilip meg az alcsii vasvázas betonáteresz az alap vastagsága és szerkezete nézőpontjából mint a rendszerváltozás két szélső határa emelkedik ki. Amannak 200 cm vastag tiszta portlandczement-betonalapja ép oly kevéssé felelt meg a követelményeknek, mint ennek 16 cm erősségű vasvázas betonalapja, noha mind a kettő a legjobb minőségű anyaggal és kifogástalan munkával készült el. Egyiknek sem volt meg az a merevsége, de egyben rugalmas hajlékonysága 1 Vasvázas betonszerkezetek alatt értem a sűrű vashálózatból és vékony betonból álló szer- * kezeteket.
