Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - I. Kvassay Jenő: Újabb eszmék és adatok a belvízlevezető zsilipek és átereszek szerkesztéséhez

97 Lélay Lajos s. к., jegyző. kiindulniok : elvi és műszaki szempontból a csőáteresszel ellátott és a szivattyútelepek nyomócsöve előtt építendő körgátak ellen kifogást tenni nem lehet. Kvassaij Jenő s. k., elnök. A rudolfsgnádi új szivattyútelep az előbbitől mintegy 3000 méterre ugyancsak betonalapon, de a térszin magasságában épült, mivel egyrészt ezzel a folyós homokban való alapozás nehézségei elestek, másrészt, mert a vízállások összehasonlításából kitűnt, hogy kisvizek idején, mikor a cső szabadon működhetnék, belvizek a területen már nincsenek. Időközben a vasbeton építkezések mind nagyobb és nagyobb tért hódítottak és annál a hajlékonyságnál fogva, mely ez építkező módot jellemzi, közel állott a gondolat, mint ez a fenti jegyzőkönyvben is kifejezésre talált, hogy a vasbeton zsilipeké és átereszeké a jövő. Az Alcsi-tenyő-kengyeli társulat trapezalakú vasbeton áteresze idővel jelentékenyen meghajolt, a mi nemcsak meglepetést nem okozott, mert ezt előre látták és feltételezték, de rajta mintegy 140 kisebb-nagyobb repedés is állott elő. Az Alsó-szabolcsi társulat vasbetonáteresze ugyancsak több helyen megrepedt. A nyomócsőül szolgáló vascsőátereszeknél a betonalap mellőzése nem látszott teljesen megokoltnak, mert eredményeiben egészen más következmények állanak elő vízvezetéki cső törése ós árvédelmi töltés alá fektetett áteresz romlása esetén. A szabad levezetés és a nyomócső egyesítéséből származó hasznot az Élővízszigeti társulat palonai nagy szivattyútelepénél olyképen sikerült megnyerni, hogy a térszin magasságában fektetett nyomócsöveket egyúttal szifonszerű működésre is berendezték és így a kettős czélt elérték anélkül, hogy a mély alapozásból és rossz altalajból származó nehézségek és veszélyek az építmény állóságát csökkentették volna. Ezzel azonban az árvédelmi zsilipek és átereszek kérdése még mindig nincsen megoldva. Mert a szifonszerű megoldások, nagyobb költségüket nem is tekintve, nem mindenütt alkalmazhatók és mert a térszínen elhelyezett betonalapok, illetve gerendák is épen úgy megrepedhetnek, mint a mélyebben fekvők és így ha a veszély talán valamivel kisebb és az ellenőrzés könnyebb is, még sem nyújtják a biztosságnak azt a fokát, melyet ily kényes és veszélyes építkezésektől megkövetelhetünk. És ebben az irányban újabb áramlat indult meg, melyet a következőkben ismertetünk. Kiindulva abból a gyakorlati tapasztalatból, hogy oly hosszú csegéket, milyenekre szükségünk volna, nem lehet egy darabból építeni anélkül, hogy többékevésbbé meg ne repednének: mindjárt az építéskor több részre tagolva állítják elő, hogy mindenik rész külön ülepedhessen anélkül, hogy a szomszédos részek külön elhajlását akadályozná. A Ferenczcsatorna óbecsei csegéjének építésekor először alkalmaztuk ezt az alapozó módot.