Vízügyi Közlemények, 1916 (6. évfolyam)

2. füzet - I. Kvassay Jenő: Újabb eszmék és adatok a belvízlevezető zsilipek és átereszek szerkesztéséhez

felé, akár kifelé fekvő nyomócsövön történnék törés vagy aláüregelés, káros hatása az egész építmény állékonyságára ki ne terjedhessen. Végül szükségesnek tartották némely részről, hogy a szivattyútelep udvarát, illetve egész környékét — kivált ha lazább átszivárgós talajon fekszik — megfelelően alagcsövezzék, hogy ily módon a vizek szintje lejebb szállván, a szivattyúház és főcsatorna az oldalnyomás ellen lehetően mentve legyen. A vajszkai szivattyútelep ily irányú kőszivárgókkal való kiszárítása tényleg igen czélszerúnek bizonyult. Mások szerint ismét nem szükséges más a jól épült szivattyútelepeknél, csak a szorgos felügyelet és e tekintetben czélszerúnek bizonyult a gyanús tüneteket mutató szivattyútelepek nyomócsöveit az árvíz tartama alatt próbafúrások útján megfigyelni és ellenőrizni, különös figyelmet fordítva arra a körülményre, hogy a nyomócső vonalában, vagy körülötte nem állanak-e be talajülepedések, süppedések, vagy más hasonló körülmények. Ha a nyomócső két oldalán különböző mélységekig leható rendszeres próbafúrásokat végeztetünk, a fúrólyukakban a szivattyúzás alatt és megszüntetésekor fellépő vízszinek és a benne mutatkozó jelenségek, u. m. buborékok, vízszin-ingadozások hű képet adnak arról, vájjon a nyomócső körül van-e valami hiba, megvan-e valahol repedve, vagy csak a tömés van meglazulva, esetleg nincsenek-e ott már nagyobb aláüregelések stb. Ezek után az elnök a felvetett kérdést tanácskozás alá bocsátja. Farkas Kálmán miniszteri osztálytanácsos mindenekelőtt azt a kérdést kívánja megvilágítani, vájjon az a rendszer, hol a szabad levezetésre szolgáló berendezés egyúttal nyomócsőül is szolgál, rejt-e magában műszaki szempontból több veszedelmet, mint bármely más helyesen végrehajtott építkezés. A szivattyútelepek