Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

1)4 A kapú alkotórészeit a raktározóhelytől vágányon vitték a szerelendő kapú mellett a csegekamarán keresztül fektetett szétszedhető függőműves vashídra, onnan daruval leeresztették a kamrába. A hol kettős kapú van, ott az egyik kapú szerelése után a hidat nem szedték széjjel, hanem egészben tolták el a szomszédos kapúhoz, olyan módon, hogy a kapúfülke áthidalása czéljából a felső övet mindkét végén időlegesen megtoldották (37. rajz) s a toldalékok vége alá helyezett fagörgőkön gördítették tovább az egész hidat. Nyolcz hidat állítottak fel egyszerre, tehát 16 kapúszárnyat szerelhettek. A vízszintes tartók teljesen készen, szögecselve érkeztek a gyárból s a szerelést azzal kezdték, hogy a legalsó ilyen tartóhoz a két saroköntvényt és az iitköző-oszlop felőli alsó szerkezetrészeket hozzáerősítették, azután az így 24 t-t nyomó darabot leeresztve aczélgörgőkön nyugvó vasgerendákra helyezték úgy, hogy a forgó oszlop tengelye mintegy 1'2 m.-re esett a csaptól s a szárny az oldalfallal körülbelül 45°-ot zárt be. A görgős gerendák részben a kiiszöblépesőn, részben a kamara fenekére ideiglenesen rábetonozott zsámolyokon nyugodtak, olyan magasságban, hogy az elkészült szárny helyretolásakor a kapú alsó éle a csap fölött szabadon mozdulhasson. A legalsó vízszintes tartón építették fel a szárny egész bordázatát és a szerkezet állékonyságát dróttal való kikötés útján biztosították. A szerelést a legnagyobb gonddal és pontossággal végezték, hogy. a szárnyak a tervezett alaknak és méreteknek szigorúan megfeleljenek. A szerelés eredménye teljesen igazolta a gondosságot ; a szárnyak ütközőoszlop felőli oldalélének a függőlegestől való legnagyobb eltérése sem volt több, mint 3-2 mm. a beakasztott szabadon lógó szárnyon, a mi a szerkezet kiváló merevségét is biztosítja. A pontos magasságot viszont úgy érték el, hogy a szárny aljától számított minden negyedik vízszintes tartó és a hozzászögecselt függőleges kereszttartó közé pontosan beigazítható betétdarabokat helyeztek. Az így elért magasság legfeljebb 6mm.-rel tért el a tervezettől. A váz elkészülte után a belső részek szögecselése és a borítás szerelése következett. A lemezek pontos felerősítése érdekében mind a 23 mm.-es, mind a 26 mm.-es szögecsek számára még a gyárban kisebb, 18 mm. átmérőjű lyukakat vágtak és a teljes szelvényre való lyukasztást a helyszínén pontos beillesztés után végezték. A borítás elkészülte után a forgó és ütköző oszlopokra felszerelték az illeszkedésre szolgáló öntvényeket s azután a szárnyat a helyére tolták. Erre a czélra a 37. és 38. rajzon vázolt vasállványt használták, melynek külső lábai görgős I 37. kép. Állvány ós híd a kapú szerelésére.