Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

részei nem szenvednek'búzást. A beton legnagyobb nyomófeszültségét az oldalfalakra 20 kg/cm

2-ben, a kapuknál 31 kg/cm

2-ben, a fenékre 14- kg/cm

2-ben szabták meg. A fal állékonyságának növelésére a szelvényt a kamara felől a fenék fölött 60°-os ferde letompítással bővítették. Az oldalfalak vastagsága a fenék szintjében 13 5—15 6 m. ; szelvénye felfelé 18 m. magas lépcsőben keskenyedik s a fal orma mindenütt 2-4 m. széles, kivéve a kapúfülkéknél s a gépek helyén. A középső fal legnagyobb vastagsága 18-29 m. A falak felső éle a kamara felől ferdén le van tompítva a vontatókötelek kimélése végett. A kamarák mindegyik oldalán 4—4 vaslétra van. A létrafokokat alkotó vasrudak a betonfal megfelelő fülkéjébe vannak beépítve. A hajók kikötésére a falazatba két sor horgot építettek be. A csegék megtöltése és kiürítése a falakba beépített vezetékeken történik. A csege egész hosszában mind a két falban végigmenő fővezeték 23 m

2 területű, a mi 5'4 m. átmérőjű körnek felel meg. Ezekből a fővezetékekből, még pedig az oldalfalból és középső falból felváltva, mellékvezetékek ágaznak ki, a melyek a kamara tengelyére merőlegesen a fenék alatt haladnak. Minden kamarát az oldalfalból 11, a középső falból 10 ilyen vezeték táplál. E mellékvezetékek ellipszis alakúak, 2Ю0 m. magasak és 2'4 m. szélesek. Mindegyiknek 5 köralakú 1-18 m. átmérőjű kiszájazása van a kamrába. A megtöltés módjának megválasztásakor az a szempont volt döntő, hogy az átzsilipelendő óriási hajótestek a lehetőségig nyugodtan maradjanak anélkül, hogy a zsilipelés ideje jelentékenyen hosszabbodnék. A fenékről való megtöltés e követelményeknek a legjobban megfelel, mert a víz a lehető legegyenletesebben osztódik el a kamara egész területén és sem merőleges, sem hosszirányú áramlást nem okoz. Épen ezért a vezetékeket olyan bőre vehették, hogy a megtöltés, vagy kiürítés ideje e nagyméretű kamarákban is alig fogja meghaladni a belvízi hajózás esegéinek töltő- és ürítő idejét. A megtöltés vagy kiürítés az oldalfal és középső fal vezetékén egyszerre történhetnék ugyan, de ezt az eljárást nem fogják alkalmazni. A két vezetéknek egyszerre való megnyitása ugyanis olyan nagy vízmennyiséget vonna el a csege fölötti bögéből vagy adna le az alsó bögébe, hogy az így előálló vízmozgás a medret megtámadná és a csege előtt veszteglő hajókra is veszélyes lenne. Másrészt okvetetlenül kárt tenne az ilyen rohamos töltés vágy ürítés a kamarában levő hajókban. Ezért a zsilipelőszabályokba foglalták, hogy a megtöltést vagy kiürítést úgy kell foganatosítani, hogy a kamarában a vízszin változása ne legyen gyorsabb, mint perczenkint 0 9 m., a mikor is 15 perez kell a megtöltésre vagy kiürítésre. E rendelkezés alapján a 165 m.-ig terjedő hajók zsilipelésekor — azaz a legtöbb esetben — csakis az oldalfal vezetékét fogják használni, a középső fal vezetékét pedig csupán a 270—300 m.-es hajók átzsilipelésekor vagy több kisebb hajónak a nagy kamarában egyszerre való átzsilipelésekor nyitják majd meg, még pedig csak a megtöltés vagy kiürítés utolsó perczeiben, a mikor a víznyomás már annyira megcsökkent, hogy az oldalfal vezetékén át lassúbb lenne a vízszin változása a megszabottnál. Minthogy a középső falban çsak egy fővezeték van, az a két szomszédos kamarában egyidejű zsilipelésre nem használható, de ez a körülmény az említetteknél fogva a forgalomra nem kedvezőtlen. Az eddig felsorolt vezetékeken kívül még kisebb méretű segédvezetékekkel