Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

66 A második módozatot is, vizsgálódás tárgyává tették az amerikaiak, de a nagy költségek miatt elvetették. AGatun-tó a legegyszerűbben, leggazdaságosabban és legtökéletesebben oldja meg a Chagres szabályozásának kérdését. A folyó kis esésű alsó szakasza víz alá került, s a hatalmas vízmedenczére az árvizeknek csak annyi a hatása, hogy a víz szine 1—2 lábbal emelkedik és az áramlás sebessége valamivel nagyobbodik, de nem olyan mértékben, hogy a hajózásra hatással lehetne. A hajózó meder nem iszapolódik fel, mert a hordalék távol Gamboa fölött fog lerakódni. Végül a tó egyúttal tárolja a zsilipeléshez szükséges vízmennyiséget. Ez a vízmennyiség a tó fogyásának egyéb tényezőivel együtt 118'8 m

s/mp. s a következő tételekből alakul : A csegék vízszükséglete 24 óránként 48 zsilipeléssel (1. 62. lapon) 74'4 m.

s/mp. Veszteség a kapukon és tiltókon 7-8 « A vízerőtelep (1. 113. lapon) vízszükséglete .. ... 7.8 « A földgátba beszűrődik— ... 2-4 « Veszteség elpárolgás következtében ... ... 26"4 « A tó vizének fogyása 24 óra alatt... ... 118-8 m

8./mp. A száraz évszakban azonban a Chagres középvize csak 32-8 m

3/mp, a hiányzó vízmennyiséget tehát a tóban kell tárolni. Ebből a czélból az esős évszakban a tavat az árapasztó megfelelő kezelésével a rendes (85 lábas) vízszin fölé két lábbal, azaz 0 61 m.-rel megduzzasztják s ha ez a vízmennyiség a száraz évszak egész tartamára nem lenne elegendő, a tavat az üzem veszélyeztetése nélkül még 5 lábbal apaszthatják, mert még akkor is meglesz a felső bögében a minimális 12'20 m. vízmélység. Az összesen 7 lábnyi apasztásnak megfelelő 2-13 m. magas és 42.500 hektár területű vízréteg — közel 900 millió m

3 — négy hóra, azaz az egész száraz évszakra fedezi a 86 m

s/mp. vízhiányt. A vízszükséglet számbavételekor a csegéken lebonyolítható legnagyobb forgalmat vették alapul, a tóban tárolt víztömeg tehát beláthatatlan időre biztosítja az üzemet. Ha azonban a messze jövőben mégis bekövetkeznék a vízhiány, a Chagres felső vízvidékén Alhajuelanál építendő második völgyzárógáttal igen nagy tömegek raktározhatok. Erre vonatkozóan már a második franczia társulat részletesen kidolgozta a terveket. A Gatun-gát. A Chagres folyót elzáró földgát a Gatun csegénél kezdődik és olyan helyen keresztezi a völgyet, a hol a térszín emelkedése két részre osztja. Az árapasztót ezen a magaslaton építették be, ahol kedvező sziklaalapra találtak. (4. kép.) A gát hossza a koronán mérve 2340 m., tengelye alaprajzban tört vonal, mely a töltés tömegének csökkentése czéljából lehetően a magasabb térszínhez simul. Legnagyobb magassága a völgy legmélyebb pontja fölött 36 m. és itt 800 m. az alapja. Koronája 30-48 m. (100 láb) széles ós 9 m.-re van a tó rendes vízszine fölött. A tó szinében a gát vastagsága 120 m. Tömege közel 16 és fél milló m

8, keresztszelvényét az 5. és 6. rajz láttatja. A gát teste homokos kék agyagból álló alluviumon nyugszik, mely helyenkint (a gát hosszának Ve-ére) 60—70 m. mélységig terjed a tenger szine alá és alatta mindenütt szilárd, tömör homokkő van. Kísérletekkel meggyőződtek, hogy