Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

62 6. szélesítése — lia szüksége bekövetkeznék — könnyebben és kisebb költ­séggel végezhető, mint a tengerszinti csatornáé ; 7. hadászati szempontokból is jobb, mert megvédése biztosabb. Roosevelt a tanács két véleményét azzal az üzenettel küldte meg a kongresz­szusnak döntés végett, hogy a Spooner-törvény lépcsős csatorna építését rendelte el és ő a kisebbség javasolta tervet tartja a kivitelre alkalmasnak. A törvényhozás mindkét házában hosszú, elkeseredett vita folyt a két csa­tornaterven. Az egyszintű csatorna pártja azzal érvelt a lépcsős csatorna ellen, hogy a Cliagres folyó völgyét elzáró gát nem nyújt elég biztosságot, a zsilipelés hosszabbítja az áthaladás idejét, a hajók a csegéknél megsérülhetnek, a felső kapu áttörése esetén a tó kiürül és az üzem megszűnik, végül, hogy a csatorna teljesítő képessége kicsi és korlátolt. A lépcsős csatornát pártolók e kifogásokkal szemben azt bizonyították, hogy a nyílt csatornát is védőgáttal kell biztosítani a Cliagres árvizei ellen, hogy a hajók a zsilipelés ellenére is rövidebb idő alatt jutnak át a csatornán, mert a legfelső bögét alkotó tóban teljes sebességgel mehetnek, épségök a csegék közelé­ben megfelelő védő berendezéssel teljesen megóvható, a tó kiürülése pedig lehe­tetlen, mert a hajó előtt mindig kettős kapu zárja a csegét. A csatorna teljesítő képességének megvilágítására a Sault Ste. Marie csegés csatorna és a nyílt Suez­csatorna között vontak párhuzamot. Előbbi a Huron és Superior tarakat köti össze, rajta az E. A.-nak és Kanadának külön csegéje van, a hajózó időszak csak 8 hónapig tart, mert a tavak 4 hónapon át be vannak fagyva és mégis 1904-ben az amerikai csegén egyedül 40 millió brutto űrtonnát zsilipeltek át, míg a Suez­csatornán az évi legnagyobb forgalom csak 21 millió bruttó űrtonnát ért el. A Panama-csatorna ikerkamaráival a zsilipelések számát a tóban tározott víz­tömeg segélyével egész éven át naponta 48-ig lehet fokozni, a mi évi 80 millió netto űrtonnát, azaz kereken 100 millió brutto űrtonnát jelent. A csegék tehát beláthatatlan időre elegendő forgalmat biztosítanak, és ha valamikor a csatorna teljesítő képességének növelésére lenne szükség, ez a meder bővítésével és új csegék építésével könnyebben és olcsóbban érhető el, mint a nyílt csatorna szé­lesítésével. A vitában a csegés csatorna győzött és a kongresszus 1906. június 29-én a tanácsi kisebbség tervét szavazta meg. A csatorna ügyeit eleinte Stevens főmérnök vezette, 1907. április 1-ével az elnök Ooethals mérnökkari ezredest nevezte ki a földszorosi csatornabizottság elnö­kévé és vezető főmérnökké s azóta az ő kezében van a munka és a csatornazóna egész igazgatása. A csatorna általános leírása. A Panama-csatorna az Atlanti oczeántól északnyugot-délkeleti irányban szeli át az amerikai földszorost. Kiindul Colon város mellett a Limon öbölből, Gatun­nál a Chagres folyó völgyébe lép, ezt követi Bas Obispoig, miközben a folyó rendkívül kanyargós medrét 23-szor szeli át. Bas Obisponál a Chagres hirtelen északra fordul, a csatorna pedig az Obispo völgyében halad a Culebra hágó felé, ott átvágja a Cordillerákat és a Rio Grande völgyén Balboanál, Panama várostól nyugatra éri el a Csendes óczeánt szemben a Naos, Perico, Culebra és Flamenco szigetcsoporttal. (I. és II. tábla és 2. kép.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom