Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

6. füzet - III. Szurány Gyula: Tanulmányúti jelentés

237 s a napi szükséglet tarozására szolgál. A használatban levő robbantóanyagok : az asztralit és a fekete robbantópor, d) Forgalmi aclatok. Hogy a gránitipar fejlődéséről a demitz-thumitzi telepeken némi tájékoztatást nyújtsak, a következő forgalmi adatokat kell kiemelnem : Mig 1888-ban az összes demitzi czégek 775 tíztonnás vasúti kocsival szállították el kőtermékeiket, addig 1898-ban már 5000 és 1908-ban már 12500 ily rakomány került elszállításra, melyekből a Kunath-czégé 10.000 volt. Utóbbi azonkívül 20.000 m

s zúzott kavicsot és mintegy 1500 m

3 zúzalékot szállított évente vasbetonmunkálatokra. A C. Sparmann et Co. nevű czég 1909-ben 3000 tíztonnás waggon burkolóés 1100 waggon faragott követ szállított valamennyi, tehát a kamenzi kerületben levő kőbányáiból is. Az 1909-ben megejtett munkásszámlálás szerint a demitzi körzetben 1420 munkást foglalkoztattak a kőbányákban; belőlük a C. G. Kunath czégre 710, a Sparmann et Co. czégre 320 jutott. Demitz községben lakik mintegy 350 munkás, a többi a 1 Va órányira fekvő szomszédoâ falvakban. e) A kőfaragóiskola Demitz-Thumitzban. E szakiskolának felállítását az a körülmény tette szükségessé, hogy a munkadarabok mindinkább bonyolultabbá váló formáinak elkészítésére kellő iskolázottsággal rendelkező munkásszemélyzetet neveljenek. Hogy a kőfaragók kiképzését előmozdítsák, arra nézve a C. G. Kunath-czég beltagja, Jahn, már 1892-ben tett lépéseket, de törekvése akkor, az érdekelt czégek egyenetlenségén hajótörést szenvedett. Csak 1908-ban sikerült a fenti czég hathatós támogatásával Demitz-Thumitzban kőfaragóinasok részére nyilvános szakiskolát felállítani, illetve megnyitni, mely a szász kir. belügyminisztérium felügyelete alatt áll. E szakiskolába felvesznek feddhetetlen előéletű, elemi iskolát végzett 14—18 éves ifjakat, kik a különféle kőbányaüzemekben mint inasok foglalatoskodnak. Az iskola czélja rátermett kőfaragókat nevelni s őket arra képesíteni, hogy rajz szerint ismerjék meg a munkadarabokat s lia szükséges, megfelelő mintákat készíthessenek maguknak szappanból vagy gipszből. A szaksikola további rendeltetése, az eddiginél több inast a jól jövedelmező kőfaragómesterségnek megnyerni és jövőre jó pallér- és bányamester-személyzetet nevelni. Heti 7 órai tanítással a tanfolyam két évi időtartamra szól, de későbben 3 évre fogják kibővíteni, hogy a 3-ik évet a mintázás gyakorlatának szentelhessék. 5. A beuehai gránitporfir-köbányák ismertetése. Ha Lipcséből vasúton Grimma felé megyünk, akkor az egyforma síkvidéken csak Beucha tájékán tapasztalhatunk jelentősebb változatosságot, melyet közepes nagyságú domb okoz, hol a temetőtől körülvett templom emelkedik. E domb a háttérben fekvő községtől kezdve, lankásan emelkedik a vasúti állomás felé, ott félkörben hirtelen falszerűen tetőzik, feltárva a kékesszürke gránitporfirtömegnek élesen elhatárolt rétegeit; a temető fala a meredek sziklafal mentén védőbástyakint vonul el. Ha e sziklafalat jobban megközelítjük, a «Kirchbruch» nevű kőbánya tűnik szemünk elé, mely mintegy 30 m-rel mélyebben fekszik a temetőfal mellvédőjénél. Az említett sziklás domb, a melyen a templom alapzata nyugszik, az itteni gránitporfirhegység különféle emelkedéseinek egyike, mely Beucha vidékén Kleinés Grossteinberg felé vonulva a legközelebb fekvő Kolmbergben (Kohlenberg) éri