Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

5055 L Az árvizekről. (16 képpel.) Irta: Korbéig József. A nagy árvizek általában ritkák. Néha századok múlnak el, míg a régihez hasonló nagy árvizek jelentkeznek. A hosszú idő alatt feledésbe merülnek a nagy árvizek alatt szerzett tanulságok, ezért kívánatos, hogy minden egyes árvíz fontosabb jelenségeit feljegyezzük, adatokat gyiijtsünk és rendszeresen összefoglaljuk őket. «Minden ismeret, amely bizonyos megismétlődő jelenségről nyújt felvilágosítást, — mondja egy franczia író — hasznos, mert munkamegtakarítást eredményez». Ha a nagy árvizek elmaradnak, az élő nemzedék az árvízveszély eshetőségeivel már nem is számol. így Parist is az 1910-ik évi januáriusi árvíz meglepte, készületlenül találta. A krónikák ugyan megemlékeztek a Szajna 6-ik és 9-ik századbeli nagy árvizeiről, írásbeli feljegyzések örökítették meg, hogy Párisban az 1206-iki és 1281-iki árvizek az egyes házak emeletéig felértek, később a Tournelle hídon az egyes árvizek magasságait is megjelölték és adataik azt bizonyították, hogy a 17-ik és 18-ik században 6 árvíz magassága e hídnál a 7-50 m-t meghaladta, közülök a legnagyobb, az 1658-iki, a 8-81 mt elérte. A 19-ik század elején az 1802. évi januári árvíz ugyanitt a 7-32 m-t elérte, de az 1876. évi márcziusi árvíz már csak 6'50 m-ig emelkedett. A. párisiak azt hitték, hogy a Szajna szabályozása és a hidak átépítése következtében ezen a szakaszon egyrészt az árvíz szintje sülyedt, másrészt a földek jobb megmunkálása következtében a vízgyűjtő terület vízbefogadó képessége jelentékenyen gyarapodott és így a nagyobb esők nyomában a felszínen lefutó vízmennyiség jelentékenyen csökkent. A mult század nyolczvanas éveitől kezdve ugyanazért építkezéskor az 1876-iki árvíz szintjét vették mértékadónak. A vérmes reménységek azonban nem teljesedtek, mert valójában a 17-ik és 18-ik századhoz viszonyítva nem annyira a folyó vízjárása változott meg, mint inkább az időjárásban nem jelentkeztek a régi szélsőségek. A rendkívüli lecsapódások következtében a Szajna 1910. január végén nem várt mértékben feláradt, a vízállás Párisban a Tournelle híd mérczéjén január 28-án a 8-50 m. magasságot elérte, az árvíz Páris jelentékeny (köriilbelől */

7) részét elöntötte és mind a közmind a magánvagyonban óriási károkat okozott. Nálunk az 19L2. és 1913. év tárt fel eddig nem észlelt és soha nem várt jelenségeket. Az elmúlt 1913. évig jogosan azt hittük, hogy síkföldi folyóinkon a nyári árvizek nem érhetik el a tavasziak nagyságát. Az 1913. júliusi árvíz azonban l