Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - VI. Apró közlemények

191 meg. Valószínű, hogy e rossz székesek említett rossz fizikai tulajdonsága e tala­jok sajátos kémiai összetételével függ össze. A reá vonatkozó kutatások most vannak folyamatban. 8. A székes talajok képlékenysége, szilárdsága és zsugorodóképessége között határozott összefüggést találunk. A nagyfokú képlékenység és szilárdság főokát székeseink bő csillámtartalmának tulajdoníthatjuk. A zsugorodó képességet a szé­kesekben előforduló anorganikus kolloidok nagy mennyiségének róhatjuk fel. Ezeknek együttes előfordulása okozhatja e talajnemek szokatlanul nagy, és a mechánikai összetétel alapján nem várható nagyfokú kötöttségét és képlékenységét. jgjj APRÓ KÖZLEMÉNYEK, g 1. A wienerneustadti Lajtavízelvezetés. A «Vízügyi Közlemények» 1913. évi II. kötete ismerteti az osztrákok wienerneustadti Lajtavízelvezetését. A reá vonatkozó engedélyező tárgyalások folyamán a wienerneustadti Kreutzschleuse megszüntetését határozták el. A magyar földön érdekelt vimpáczi malmot az engedélyesek megvették. Az illetékes hatóság, nevezetesen a es. kir. földmívelésügyi miniszter 4891/915. és 6305/915. számú rendeleteiben pedig a bécsi hajócsatornának a Kehrbachból és közvetetlenül a Lajtából kiveendő víz­tápláléka maximumát 1'4 m 8/sec.-ban állapította meg a magyar érdekeltektől jogosnak elismert 0-857 m 8/sec.-val, valamint az engedélyesek álta Г5 m 3/sec.-val szemben. Magyar részről ez intézkedésnek annyiban van különös jelentősége, mert végre határozottsággal megállapítja a bécsi hajócsatorna víztáplálásának maxi­mumát, megszünteti az e téren eddig fennforgott és sok sérelemhez okot szol­gáltató bizonytalanságot s alapot ad későbbi esetleges terjeszkedések meggát­lására. Igen érdekes és nagyjelentőségű az illetékes cs. kir. hatóságoknak ezúttal is határozottan körülvonalazott álláspontja, a mely szerint : «A hogy a cs. kir. közigazgatási bíróság határozatában közelebb ki van fejtve, a nem osztrák vize­ken levő vízhasználatok tulajdonosainak nincsen joguk ügyfélként való meghall­gatásra (Parteigehör) és a víziműveknek osztrák vizekben való engedélyezése iránt megindított vízjogi eljárásoknak kifogásolására és ennélfogva az osztrák vízjogi hatóságok csak az általuk hivatalból, szabad belátásuk szerint megóvandó közérdek keretein belül vehették figyelembe a magyar érdekkörök által a víz­jogi eljárás folyamán előadott kívánalmakat és követeléseket». Péch Béla. 2. A cassagnei villamos vízerőtelep. (13 képpel.) Villefranclie-de-Conflent ós Bourg-Madame közt 5(3 km hosszú keskenyvágányú vasútat készítettek, melyet elektromos vontatásra rendeztek be. Villefranche-de-Confilent nincs messze Prades­től és Perpignantól, a Földközi tenger partvidékétől, míg Bourg-Madame a spanyol határon van. A vidék tehát, melyet a vasút keresztül szel, a keleti Pirénék lejtőin fekszik. A magas hegyvidékről eredő La Tête folyó módot kinált arra, hogy a vasút czéljait szolgáló elektromos energiát vízierő segítségével állítsák elő. Ezért a folyón Cassagne-nál vízierőtelepet készítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom