Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - V. Sigmond Elek: A békéscsabai széktalajok fizikai tulajdonságai

176 ben is a különböző agyagtalajokra jellemző különbségeket állapít meg. Azt tapasztalta ugyanis, hogy a tapadás határa, melyet megint a talaj nedvességtartalmának figyelembe vételével határozott meg, sok esetben a képlékenység felső határán kívül esik, vagyis az ilyen talajok tapadóképessége a fémekhez még előbb megszűnik, mint a mikor a talaj képlékenysége kezdődik. Ez a jelenség a könnyebb mívelésű agyagtalajok, az összes vályog- és finom homok- vagy iszaptalajok esetében fordul elő. A nehéz mívelésű agyagtalajok, az úgynevezett szivályok esetében azonban a fapadosság határa sokszor jóval tovább tart a szétfolyás határán, vagyis a képlékenység felső határán belül és mindjobban megközelíti a képlékenység alsó határát. Ilyen esetekben tehát kétféle képlékenységet különböztetünk meg : tapadós vagy ragadós képlékenységet és nem ragadós képlékeny állapotot. Az ilyen nehéz megmívelésű talajokat megint külön csoportba osztotta, a ragadós képlékeny agyagok csoportjába. Ezeket előre bocsájtva, Atterberg agronómiai osztályozását következőkben foglalhatjuk össze: A) Agyagtalajok, vagyis képlékeny talajok. I. Ragadós-képlékeny agyagok, szívós agyagtalajok, szivály, stb. azok, melyek a képlékenységi határokon belül még ragadósak is. Ezek a legnehezebben mívelhető talajok. Mert száraz állapotban igen kemények, szilárdsági érték-számuk 40-nél nagyobb ; erősen képlékenyek és e közben még ragadósak is. Mechanikai összetételüket az jellemzi, hogy a kolloid-, vagy nyers-agyag mennyiségük tekintélyes. II. Nem ragadós agyagok (közönséges és vályogos agyagtalajok). IIa. Közepesen nehéz mívelésű agyagtalajok. Szilárdsági értékszám: 40—31. A mechanikai összetételben a finom homok uralkodik. IIb. Mérsékelten nehéz mívelésű agyagtalajok. Szilárdsági értékszám: 30—16. A mechánikai összetételben hol a finom homok, hol az iszap uralkodik. B) Vályogtalajok, vagyis nem képlékeny, de többé-kevésbbé kötött talajok. A mechánikai összetételben majd a finom homok, majd az iszap a túlnyomó. I. Mérsékelten nehéz mívelésű vályogtalajok (agyagos vályog). Szilárdsági értékszám: 30—16. II. Könnyű vályogtalajok (homokos vályog és lösztalajok). Szilárdsági értékszám: 15—8. C) Homok és iszaptalajok, lazák és a szilárdsági értékszám : 7—0. I. Hajcsövesség 34 cm-nél nagyobb (finom homoktalajok), melyek a mechánikai összetétel alapján még tovább osztályozhatók. II. Hajcsövesség 34 cm-nél kisebb (durva homoktalajok). Ezeken a főosztályokon belül alosztályokat különböztet meg a talajok humusz-, Ш. mésztartalmához képest. Ez a csoportosítás egyelőre még csak a vázlata a jövőben kiépítendő részletesebb osztályozásnak. Lássuk ezek után, hogy a békéscsabai széktalajok miként illeszkednek bele ezekbe a csoportokba. Az alkalmazott eljárásokat megint fent idézett közleményemben ismertettem. A békéscsabai talajokra megállapított szilárdsági értékszámokat és képlékenységi számokat a 11. táblázat tartalmazza. A hiányzó értékek meghatározása egyelőre elmaradt, mert az eljárások végrehajtásába begyakorolt segédemet, Glötzer Józsefet a háború kitörésekor a harcztérre vitték. Mivel azonban a képlékenységi szám és a többi sajátságok között