Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
5. füzet - IV. Gyárfás József: A hazai öntözések terén az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomásnak 1889-1914. években kifejtett működése
Uti a káros sók javarésze, annál alkalmasabb a talaj növénytermesztésre. Ha már most a téregyengetéskor a felső, kevésbé sós réteget elhordjuk, könnyen előállhat az az eset, hogy káros sóban gazdagabb talajréteg kerül a felszinre, a mivel pedig nem hogy javítanók. de inkább rontjuk a helyzetet. Nagyon kedvező a helyzet akkor, ha a feltört terület megengadi, hogy rajta luczernát elég hosszú időre telepíthetünk, a mit kémiai vizsgálattal szintén már előre meg lehet állapítani. Az állomás azután tanulmányozta azt is, hogy az öntözés mennyire módosítja, illetve javítja a széket, azaz mennyire lúgozza ki a benne lévő káros sókat és mennyire teszi azáltal jobb növények meghonosítására és a műtrágyázásra alkalmassá, mert ez abból a tekintetből is fontos, hogy a káros sók csökkenésével jár a műtrágyáknak egyre nagyobb mértékben való érvényesülése és az értékesebb növényeknek megtelepítése is. Az állomás működése kiterjed a széktrágyázás kérdésének megoldására is. Trágyázás nélkül öntözést fentartani nem lehet, mert táplálóanyagokban szegény talajról megfelelő terméseket nem várhatunk, a mi viszonyaink közt pedig az öntöző vízzel í-endszerint nem trágyázunk; istállótrágya vagy komposzt pedig sehol sincs elegendő nagyobb öntözésre. Azonban a reá vonatkozó kutatások örvendetesen kimutatták, hogy székes öntözéseinkhez szerves trágya (istállótrágya) alkalmazása nem feltétlenül szükséges, hanem' tisztán műtrágyázással is java termésben lehet a rétet tartani, de csakis akkor, ha az illető szék csakugyan rétöntözésre való, azaz jobb minőségű, egyébként pedig a székes rét trágyázása csak akkor és ott gazdaságos, a hol rendszeres öntözéssel a talaj káros sótartalmát annyira megapasztottuk, hogy rajta az öntözés hatására jó növényzet képes kifejlődni. Mert a gyenge székeken növő sovány testű növényzet nagyon természetesen sem a neki juttatott szerves trágyát, sem a műtrágyát nem hálálja meg, mert természettől fogva sem képes nagy testet, azaz nagy tömeget növeszteni. Az elmondott rövid összefoglalásból azt hiszszük eléggé kiviláglik, hogy a székes talajokon végzett vegyi kutatások nemcsak tudományos szempontokból igen érdekes, hanem gyakorlati irányban is igen fontos eredményeket szolgáltattak. Sőt előzetes kémiai vizsgálat nélkül székes területet nem lehet biztos siker reményében öntözésre berendezni. Ennek alapján a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1914. évi május hó 25-én kelt, 3775/V—A—2. számú rendeletében utasította az állomást, hogy a Hortobágyon létesítendő öntözések kémiai székfelvételét kezdje meg, amit Floderer Sándor vegyész az ott már elkészült halastó-medenczékben a múlt év első felében el is végzett. A megelőző tájékoztató felvételek is kimutatták volt, hogy az itt elterülő szék sokkal rosszabb minőségű, semhogy fűtermesztésre még most alkalmas volna. Az állomás az említett széköntözéseken kívül tanulmányokat végzett, illetve kísérletezett és közreműködött a gazdasági üzem vezetésében a nagylaki öntözésen kívül gróf Bolza szarvasi, Biharmegyében a fekete-körösi ármentesítési társulat széköntözésénél, a törökkanizsai öntöző mintatelepnél* stb. ; azonkívül a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1905. évben kötött szerződést a kisjenői uradalommal Siklón 100 kat. hold székes területen öntözött rét létesítésére, a mely további tanulmány tárgyául szolgált az állomásnak. Érdekes ellentéte ez a telep a békéscsabai öntözésnek, mert itt a műtrágyázás, a felülvetések és az új vetések koránt* Lásd Kisérletügyi Közlemények ХП. Gyárfás József: Ujabb tapasztalatok az öntözéseink trágyázása és kezelése körül.
