Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - II. Halmi Gyula: A brádi aranyzúzómű iszaülepítő medenczéje

и Az előülepítőkben összegyűlt nagymennyiségű iszapot a zúzómű vezetősége eleinte kubikosokkal akarta eltávolíttatni, majd, amikor rájött, hogy ez igen lassú és költséges eljárás, elhatározta, hogy a durva iszap kiemelésére és eltávolítására meehánikai markoló és csillékkel dolgozó drótkötélpályaberendezést létesít. Az elő­zetes kísérletek során kiderült, hogy az iszapnak durva és finom iszapra való elkülönítése teljes sikerrel járt, mert a durvább iszap visszatartása után ameden­czékben leülepedő finomabb iszapot a szívónyomóberendezés akadálytalanul el tudta távolítani. A tisztítóberendezés építésének különböző szakaszait a 3—7. képek láttatják. A durva iszapeltávólító markoló- és drótkötélpályaberendezés elkészítése hosszabb ideig tartott. A többféle változáson átment tisztítóberendezés végleges alakjában és most már sikeresen az 1914. évi június 12—13-iki üzembehelyezés alkalmával kezdte meg működését. Igaz ugyan, hogy a tapasztalatok alapján egyes pótlások még ezután is szükségesek lesznek, de az üzembehelyezéskör szerzett tapasztalatok mégis igen tanulságos adatokat szolgáltattak a meehánikai szennyvíztisztítás lefolyására nézve. Az 1914. június 12-iki felülvizsgálatkor a beton-iszapülepítőberendezés, továbbá a nehéz iszap kiemelését és tovaszállítását szolgáló markoló- és drótkötélpálya­berendezés, nemkülöben a finom iszapot kiszivattyúzó és kinyomó mammuth­bagger-berendezés már teljesen készen állott. A berendezéseket üzembehelyezésük előtt a 8—13. képek szemléltetik. A tisztítóberendezés az üzembehelyezéskor szerzett tapasztalatok szerint a következőképen működik : A zúzóműből jövő iszapos szennyvíz a 8 - 8 medenczé­ből álló medenczesor baloldali 2—2 első medenczéjébe ömlik bele. A beömléstől számítva a sor elején lévő 2—2 első medencze közbeiktatott fallal van egymástól és a többi 6-6 medenczétől elkülönítve olyformán, hogy a mikor az első medencze a beömléssel egyenlő magasságig megtelt az iszapos szennyvízzel, akkor a szenny­víz fölülről ömlik át a második medenczébe. Ha ez a medencze szintén megteít a szennyvízzel, akkor a szennyvíz e medenczepárból alul (a lefelé fordított piramis alapsíkjának magasságában) elhelyezett vízszintes nyíláson át a további meden­czékbe ömlik át, a melyek a fordított gúlák alapsíkján felül közösek úgy, hogy végelemzetben egy-egy nagy tavat alkotnak, a melyekben a szennyvíz tetemesen csök­kent sebességgel alulról fölfelé nyomulva halad előre, mígcsak a medencze tel­jesen meg nem telt. Az egész tisztítóberendezés egyik fele, tehát összesen 16 medencze a megindítástól számítva tíz óra alatt telt meg, vagyis napi 8500 mf szennyvizet számítva, 16 medencze befogadóképessége kereken 3600 m s. Ez a 16 medencze egyfolytában 24 óráig van üzemben, s ez alatt az idő alatt a szennyvízben foglalt 600 t. iszapnak e kell ülepednie. Ez a leülepedés 2 részlet­ben történik meg; a durva iszap ugyanis az első 2—2 medenczében gyűl össze, míg a finom iszap a további 6—6 medenczében. A míg a következő 24 órában a­másik 16 egységből álló medenczecsoport dolgozik, addig a már leülepített iszapot viszont az első 16 medenczéből el kell távolítani. A durva iszap eltávolítását a 9—11. képeken látható markolóberendezés végzi. A vízszintes vaspályán haladó s lánczkötéllel lefelé s fölfelé mozgatható markolóberendezés az iszapot a durva iszapot ülepítőmedenczékből kiemeli, s nagy gyűjtőedényekbe ejti le, a melyekből önműködő szerkezettel csillékbe lehet szétadagolni. Ezek a csillék drótkötélpályán haladnak tova, s a zúzóműtől mintegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom