Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

119 vukat. Van azonban a békéscsabai réten egy káro3 gyomnövény, — szerencsére nem sok táblán — a melynek gazdaságos irtási módját nem ismerjük. Ez a gyom a puha galaj, — Gallium mollugo L. — mely kora tavaszszal először hajt ki, jellegzetes barnászöld színével már messziről szembe ötlik. Húsos gyökérzete mélyre hatol a földbe, aczatolóval, kapával kiirtani nem lehet. Mire a fű kaszaérett lesz, a puha galaj rengeteg magvát megérleli, szerte-szét hull és ennek következtében ott is felüti fejét, a hol azelőtt híre sem volt. Megpróbáltuk permetezéssel kiirtani. A 15—20%-os vasgálicz- és rézgáliczoldat ugyan leperzselte a puha galaj fiatal hajtásait, de az elpusztult hajtások helyébe annál sűrűbben jöttek az új hajtások. Tagadhatatlan, hogy 3—4 hetenkinti ismételt permetezéssel elérhetjük, hogy a puha galaj megkötését megakadályozzuk, de ez a gyakori permetezés nemcsak sokba kerül, hanem a 15 - 20% oldat a galaj körül levő egyéb értékes leveles növényeket és hereféléket szintén tönkre teszi. A rét állandó munkásai kaszával, kapával állandóan irtják a galajt, hogy magkötését megakadályozzák. A hol csak szórványosan fordul elő, ott irtása — ha fáradságos is — de némi sikerrel jár, ott azonban, a hol nagyon ellepi a rétet, nincs más hátra, mint az illető területet feltörni és ott egy évig kapás növényt termelni, a mivel a puha galajt tökéletesen kiirthatjuk. Az erősen székes foltokon nem túr a vakond, de nem díszlik a puha galaj sem. Mindkettő a jó talajt szereti. Tudjuk, hogy a réteket sok helyen fogasolni szokták. A békés-csabai réten csak a luczernatáblákon jár fogas, sem a természetes, sem a vetett gyep nem kíván fogasolást. A fogasolással végzett kísérletek eredményei ugyanis azt mutatták, hogy az erős fogasolás a herében gazdag rét terméshozományát csökkenti, a gyenge fogasolásnak pedig semmi czélja sem lehet. Ha egyes táblák fölülvetésre szorulnak, akkor a vetés előtt és a vetés után erősen megfogasoljuk az illető táblát, még pedig azért, hogy az elvetett mag némi takarást kapjon. Megemlítjük még, hogy különös gondot fordítanak a szénamunka lehető gyors lebonyolítására, hogy a lekaszálás után legtöbbször a nap hevében égő szék sarját mielőbb megöntözni, azaz a kisülés ellen megvédeni és kihajtásra bírni lehessen. Az öntözéssel azóta, hogy a békéscsabai rétre nem duzzasztott, hanem szivattyúzott víz kerül, nagyon is takarékoskodunk. A múlthoz képest feltétlenül kevesebb víz kerül a rétre, de bajt nem tapasztaltunk, mivel az elrónázott táblák kevesebb vízzel is tökéletesebben megöntözhetők. Az első kaszálás előtt, mely rendesen május hó utolsó napjaiban kezdődik és június 6-tól 8-ig tart, 1910. évtől kezdve nem öntöztünk. Nem öntöztünk pedig azért, mert nem volt reá szükség. A rét talajának téli nedvessége ugyanis elegendő volt, hogy a növényzet erőteljesen fejlődhessék, továbbá az utolsó négy év tavaszán mindig volt eső és így még a legszókesebb foltokon is üde, zöld maradt a fű áz első kaszalás idejére. A május havi öntözés azért sem kívánatos, mert ebben az időben az öntözővíz többnyire iszapos, az iszap lerakódik a kúszó herékre és aljfüvekre. Ha azután az öntözést nem követi kiadósabb eső, iszapos, poros lesz a széna. Csak kivételesen, ha április vége, vagy május nagyon száraz és a rét növényzete feltétlenül megkívánja, akkor adják meg április végén vagy május hó folyamán az első