Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

117 koronára rúgott vagyis 100 kg szénaterméstöbblet kereken 4 koronába került. E7. fényes eredménynek nem mondható, de a ki ismeri a békéscsabai réten termeit széna minőségét, az jól tudja, hogy 100 kg széna 4 koronánál többet ér, másrészt tapasztalás szerint a békéscsabai réten kevesebb Thomas-salakkal is boldogulhatunk, a mikor is a trágyázás költsége is kevesebb lesz. Legrégibb idő óta állandóan kísérletezünk a szintén természetes gyepszővetű 17. számú táblán. Itt a kisérletek 1904. évben vették kezdetüket. Ezen a táblán a trágyázatlan parczella a tábla közepén húzódik végig és talajának minősége, összetétele épen olyan, mint a trágyázatlan parczella mellett jobbról és balról végighúzódó trágyás parczelláké. 9 év alatt a kisérleti parczellák összes szénatermése volt : 3 évi terméstöbblet 1. trágyázatlan parczellán .. ... ... .... ... ... 161'96 q 2. Thomas-salakkal trágyázott parczellán 27601 « 1144)5 q 3. Thomas-salakkal és chilisalétrommal trágyázott parczellán 292-25 « 130 29 q A trágyázásra kijelölt parczellák 9 év alatt 10—10 q Thomas-salakot kaptak, ezenkívül a 3-ik parczella ugyanez idő alatt még 2 q chilisalétromot is kapott. A 10 q Thomas-salakkal szemben áll 114 05 q szénaterméstöbblet. Minthogy 10 q Tliomas-salaknak az ára még az időközi kamatokkal sem rúg 100 koronánál többre, 100 kg szénaterméstöbblet előállítása tehát még 1 koronába sem kerül. A chilisalétrommal és Thomas-salakkal trágyázott parczellán 100 kg szénaterméstöbblet — minthogy a trágyázás költsége kereken 150 korona — 1-15 koronába került. Az 1904. év óta komposztot soha, csak műtrágyát kapott parczellák terméseiben hanyatlás egyáltalában nem mutatkozik, a termések állandóan 30—35 q körül ingadoznak. A 17. szánni táblának trágyázatlan szakasza állandóan sivár képet nyújt. Szándékosan hagytuk állandóan trágyázatlanul ezt a 1'25 kat. holdnyi parczellát azért, hogy bemutathassuk mindenkinek a trágyázás fontosságát, illetve azt, hogy trágyázás nélkül megfelelő terméseket öntözött szóken is hiába várhatunk. Az 1913. évben, mikor az egész öntözött rét kat. holdankint 40 q-nál nagyobb szénatermést adott, a 17. tábla állandóan trágyázatlan parczelláján kat. holdankint !8'08 q szénatermés volt, vagyis még fele akkora termést sem adott, mint az egész rét. Ha a békéscsabai rét rendszeres trágyázásban nem részesülne, akkor 20 q-án aluli szénatermésekről lehetne csak beszámolnunk. Nemcsak a kisebb parczellákon beállított trágyázó kisérletek eredményei győztek meg minket arról, hogy rendszeres műtrágyázással a rét termését 30—32 métermázsára növelhetjük, hanem az egyes táblák termésingadozásai is bizonyítják ezt. Erre nézve a 22. és 23. számú táblák termésadatait hozhatjuk fel. Az említett két tábla egymás mellett fekszik, talaja egyenlő összetételű, mindkét tábla természetes gyepszővetű. A két tábla közül a 23. tábla az 1911. évre szup>rfoszfátot és chilisalétromot kapott, míg a 22. tábla — egy kisebb parczellát nem tekintve — az 1910—1912. években trágyázásban nem részesült. Kat. holdankinti termésük a következő volt: 1910 1911 1912 22. tábla 28-78 24-00 28-12 q széna 23. « ... 25-93 27-79 37 86 « «