Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

112 I és ettől az időtől kezdve annyira elszaporodott, hogy a felsorolt táblák növényzete majdnem tiszta olasz heréből áll. Hogy az olasz here nemcsak nagy tömegű hanem értékes takarmányt is ad, legjobban az eladásárak igazolják. Az 1913. évben, amikor a csapadékos időjárás miatt Békéscsaba vidékén elég nagy takarmánytermés volt, az olasz herével felülvetett táblák termése kat. holdankint 165, 162 és 209 koronáért kelt el. A termés tehát nemcsak nagy, hanem elsőrendű minőségű is volt, mert különben a békéscsabai kisgazdák nem adtak volna oly sok pénzt az olasz herés termésért. Amint a fenti kimutatásból láthatjuk, az olasz herés táblák a 2 utolsó évben kat. holdankint 50 q-nál nagyobb szénatermést adtak. Székes öntözött rétről ennél szebb eredményt követelni nem lehet. Amint látjuk tehát, megfelelő felülvetéssel az eredeti, gyengébben termő gyepeket is hathatósan fel lehet javítani és nem egyszer a feltörést fölöslegessé lehet tenni vagy elodázni; ez pedig fontos azért is, mert alig van üzem, ahol lehetséges az öntözésnek egyszerre 30—-40%-át gazdaságosan feltörni, elrónázni, betrágyázni és újra vetni. Nagyon is meg lehetünk elégedve, ha évente a rétnek 10—15%-át sikerül átalakítani, úgy azonban, hogy azután az átalakítás tökéletes legyen. A békéscsabai rét 40 táblájából valószínűen minden évben fel kell törni 1—2 táblát részben átalakítás, de idővel már inkább egyes táblákon a gyep elvénülése vag}' elgazlása miatt. Ez azonban semmiféle gondot sem okoz. A feltörendő táblát ugyanis napszámosok és zsellér emberek szívesen kiveszik bérbe egy évi használatra kisebb (50—100 négyszögöles) parczellákban. Az utóbbi években a feltörésre kijelölt, táblákat ily kisebb parczellákban adták bérbe; a kat. holdankinti bérösszeg 30—32 korona volt. Természetesen nem szabad megfeledkezni, hogy a kertmívelés a békéscsabai réten csak az útóbbi időben vált lehetővé a talajnak az öntözéssel és trágyázással kapcsolatos megjavulása következtében; az első években, azaz a területnek eredeti székes állapotában szó sem lehetett volna róla. A bérlőnek kötelessége, de érdeke is, hogy a bérelt kis parczellát az utolsó kaszálás után, tehát őszszel egy jó ásónyomra felássa. Az így felásott, felforgatott földön a következő évben csak kapásnövényeket szabad termeszteni. Igazán szép látványt nyújtanak e kis parczellák június—július havában. Üde zöld rajtuk a növényzet, itt mák, mellette burgonya, ugorka stb. virágzik, a gaznak, gyomnak nyoma sincs. Október elejére mindenféle növény lekerül a földről, ekkor kezdetét veszi a legalább 30 cm mélyen felásott és szorgalmasan kapált földnek tökéletes elrónázása. Ha az elrónázást befejezik, kat. holdankint 250—300 q komposzt kerül a táblára és 2—3 q foszforsavtrágya. A következő év tavaszán 1—2 alapos fogasolás után gyönyörűen megmunkált földön jár a vetőgép. Az 1913. év tavaszán a leírt módon előkészített 1. és 2. számú táblát luczernával vetették be és még az évben az 1. számú tábla 4 kaszálásra kat. holdankint 54'92 q a 2. « « 4 « « « 54-63 « szénatermést adott. A luezerna olyan szépen beállott és annyira megerősödött, hogy bizton számíthatunk a következő években 60—70 q-ás szénatermésekre. Az 1914. év tavaszán a 3. és 4. számú táblát vetették be luczernával, előzően mindkét táblát a leírt módon kis parczellákban feltörték és egy évig kapásnövényt termett.