Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - II. Ifj. Röszler Károly†-Floderer Sándor: A békéscsabai öntözött rét első 12 évi (1902-1913) eredményei

110 Jobb talajú, kevéssé székes táblákon könnyebb az újjáalakítás munkálatait elvégezni. Itt nem épen szükséges a feltörés után egy évig kapásnövényt termeszteni, hanem a feltörést követő évben már újra vethetünk. Ilyenkor azonban a gyepszeleteket kapával kell szétporlasztani úgy, hogy a tavaszi vetés idejére a vetőgép laza talajban járhasson. A kézi munka itt is sokba kerül, de egy évet nyerünk, a mi pedig számottevő tényező. Feltörés után azonnal, tehát egy évi szántóföldi mívelés nélkül 2 jobb talajú táblát alakítottak át, még pedig a 25. és 28-ast. Az itt elért eredményeket az alábbi számok mutatják: 5 évi termés tábla átlag a fel- Kat. holdankinti szénatermés a feltörés után. szám törés előtt 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 25. 14-56 q 17-07 22 16 26*93 18-32 22-58 24"75 33*24 3915 28. 19-55 q 33'53 22-16 33-87 21 75 26'43 32'24 4012 51/23 Mindkét tábla feltörés és új bevetés után minden évben jóval nagyobb termést adott, mint amekkora volt a feltörés előtti 5 év termésátlaga, az 1912. ós 1913. évben pedig termésük hatalmasan felszökött, dé azt már az olasz herével való felülvetés okozta úgy, hogy erről bővebben kell megemlékeznünk. A felülvetésre a herefélék között rendszeresen használt fehér herénél (Trifolium repens) és szarvaskerepnél (Lotus corniculatus), a békéscsabai réten értékesebbnek bizonyult az úgynevezett lodi vagy olasz fehér here, mely botanikailag hasonló a fehér heréhez (Trifolium repens), de sokkal bujábban fejlődik, virágja és levélzete is sokkal nagyobb. Minthogy Lodi olaszországi város vidékéről származik, nevét is innét vette. Olasz neve ugyanis Trifolgio bianco Lodigiano. Kora tavaszszal, mikor a többi he-eféle még nem indul meg, a fehér olasz here már növeli széles nagy leveleit. Azután rohamos fejlődésnek indul és az első kaszálás idejére térdig érő, buja, ideális zártságot ér el. Vastag rendekben dül a kasza nyomán és szénáját még haza sem vitte gazdája, már ismét erőteljesen hajtani kezd. A harmadik kaszálás után a fehér olasz here még mindig kihajt, a tél beálltára 10—15 cm magasra is megnő. Ez a levélzet ugyan télen át lefagy, de a tél fagya csak a földfeletti hajtásokat teszi tönkre, földalatti részeinek még a 20 fokos hideg sem árt. Először 1904-ben került a békéscsabai rétre, majd magot fogtunk róla, lassankint elszaporítottuk és új olaszországi magot is hozattunk, hogy ezt az értékes herefélét minél jobban elszaporítsuk. Az olasz herét a gyepszövet közé felülvetettük. A vetés évében sokszor még nyomát sem találjuk, csakis a harmadik kaszálás után látunk itt-ott egy-egy példányt belőle. A második év tavaszán már több és több mutatkozik, mindig tovább és tovább terjed és egyszerre csak azt látjuk, hogy az olasz herével felülvetett tábla jóformán tiszta olasz heréből áll. Hogy az olasz here mennyi ideig tart ki, nem tudjuk. Az olaszországi «marcitákon» szerzett tapasztalatok szerint fejlődésének 4—5. évében ritkulni kezd, azután felvey a gaz és lassankint elöli az olasz herét. A Békéscsabán szerzett tapasztalataink szerint az olasz here nem ritkul még a vetés után 8 évre sem, valószínűen azért, mert bőven kap foszforsavtrágyát. A legrégibb vetésű táblákon az 1913/14. év telén az egér ritkította meg az olasz herét, de mégis megmaradt belőle annyi, hogy 1—2 év múlva ismét sűrű, zárt gyepet fog adni. Az egér nagyon szereti az olasz here húsos gyökereit, más ellensége azonban nincs.