Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

5. füzet - I. Kvassay Jenő: Négy évtizedes törekvés eredménye a székes talajok javítása terén

98 miklósig. A tanulmány eredményét a Gazdasági Lapok 1875. évfolyamában tettem közzé. 1875. év őszén a külföldre küldtek egy évre és 1876. év nyarán a helyszínén megtekintettem Gauthier 200 holdnyi, a tenger színe alatt fekvő sóstalajú farmját Narbonne mellett, hol alagcsövezéssel és az Aube folyóból való öntözéssel javított meg mintegy 100 holdat és rajta szőlőművelést rendezett be, a másik 100 holdon pedig a sót tűrő növényzettel kísérletezett. Az elért gazdasági és egyúttal jövedelmezőségi eredmények alapján abbeli munkálkodásáért elnyerte a franczia kormány tiszteletdíját (Prime d'honneur). A külföldről visszatérve a bécsi es. kir. földtani intézet évkönyvének 1.876. évi 26. kötetében közzétettem tanulmányomat a székes talajokról : Ueber den Natron- und Székboden im ung. Tieflande. 1877-ben megvizsgálva a hajdúszoboszlói kísérleti telepet, jelentésemben annak a meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy «az alagcsövezés tehát csak öntözéssel kapcsolatban vezethet czélhoz, azonban már puszta öntözés gyökeres javítást, illetőleg hasznavehetöséget kölcsönöz e talajnemnek» (1877. évi 23.273. földmív. sz. a,). Mindeme és még későbbi helyszíni tanulmányok alapján a székes talajoknak leírását «Mezőgazdasági Vízműtan» (1882. I. k. 18. és következő oldalokon) czímű pályamunkámban a következőkben adtam elő: «À szék vagy székestalaj Alföldünkön igen nagy területet foglal el. A Tiszának mindkét partján hosszú, szaggatott szalag, a Duna jobbpartján előfordul Győr és Új-Szőny között, nemkülönben a Marczal völgyében, a Duna balpartján pedig Laczháza tájékán kezdődik és húzódik egész Szabadkáig kivált a KisKúnságot ölelve fel. Különbséget kell tenni a székes és a szikes talajok között. A székföld vegyi tulajdonságai a következő táblázatból tűnnek ki : Széktalajok о « NaO CaO о Jí S fe « о"® < с" « О n. с" СО о" и Savban old. rész Homok Tűzálló részek SS N 02 G ЫЗ К Fajsúly Büngösd Í8-50 repczeföld 0-29 0-64 1-32 Oil <4'98 1-75 0-54 nyom — 23-71 69-91 15-34 0-153 — 2-39 15 "57 Csabacsűd [11-21 vakszék — 1-43 1-15 0'21 <8-13 — 0-32 nyom — 25'55 68-39 6-04 nyom — 2 51 12-99 Solt vakszók — 0-35 5-86 0-61 8-87 nyom пуиш o-io 6-68 23-51 66-93 7-61 0-140 2-95 2 28 Kúnszentmiklós vakszék — 0-11 10-38 3-24 9-70 пуст nyom 0-С9 10-88 34-50 51-40 11-30 0-106 2-80 2-37 A szók egérszürke színű, igen kötött talajnem, túlnyomólag 50—80% kvarczból áll, mely finom lisztszerű alakban foidul elő benne. Az ásványi növényalkotórészeket, mint foszforsavat, kálit, ammoniákot rendesen kis mértékben tartalmazza, mi azonban jellemének nem szükségképeni kísérője, nemkülönben a mész hiánya vagy jelenléte sem, mert míg némely tiszavidóki székestalajok alig tartalmaznak meszet és savakkal kezelve nem is pezsegnek, addig a dunai medencze