Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - V. Apró közlemények
86 a nagy vízmélység, vagy más ok miatt álló hidat készíteni nem lehet. Csakis ott alkalmazzák czélszerííen, hol nincs árapály. A kikötésük sajátságos szerkezet, slip, segítségével történik. A slip-et a partra merőlegesen építik, mindkét hoszszanti oldala 2—3 sor keresztkötésekkel erősített czölöpből áll, melyek fönt vízszintes gerendával vaunak összefogva. A szélső czölöpsor függőleges,deszkázattal ellátott úgy, hogy sima, rugalmas falat alkot, melyhez a ferry-boat minden ütődés nélkül súrlódhatik s elérheti a kikötő pontont. Ez a ponton csatlakozó hídlással van a parttal összeköttetésben. E hídlás egyik vége a parthoz van rögzítve, másik vége a pontonon nyugszik s a víz emelkedésével és leszállásával emelkedik és száll. A hídlás oly hosszú, hogy esése 3°/ 0-nál nagyobb ne legyen. A ferry-boat-nak egyébként két tipusa van; az egyik csak utasokat és kocsikat, a másik vasúti vonatokat szállít. Ez utóbbiakat rendesen vontatógőzössel szállítják, mert nincs saját gőzgépük. Ha a vízszín erős ingadozású, a ferry-boat az oldalával áll a kőparthoz s a vasúti kocsikat alkalmas emelő- és sülyedőhídlás segítségével egyenkint rakják át. A tenger alatti tunnelt főként Angliában és az Egyesült-Államokban alkalmazzák. A vasúti tunnelnek 10%o-nál nagyobb esést adni nem szabad s ezért, lia a vízmélység 12 m, a tunnelmélység már 20 m úgy, hogy legalább 2 km, hosszú alagútat kell készíteni. Ha a tunnel csak gyalog- és kocsiközlekedésre szolgál, akkor a két végén emelőket lehet alkalmazni s ily módon a tunnel hoszszát megrövidíthetjük. A tunnel építése rendesen paizs-előrehajtással történik, de 30 m mélységen túl az ily légnyomásos munka nem alkalmazható. Az álló hidak rendesen két tipus szerint készülnek: függő vagy cantilever tipus szerint. Mivel a hidak alatt a tengeri hajók miatt 41- 42 m nyilt magasságot kell hagyni, rendesen nagyon drágák. Vannak 57, sőt 66 m magas árboczczal ellátott hajók is, épen ezért a hid alkalmazását, ha csak lehet, kerülik, inert 70 m magasságot kellene adni neki. Síkvidéken óriási magasságú és hosszúságú hozzájáró utak kellenének, melyek a megvalósítást szinte lehetetlenné teszik. Gyalog- és kocsiközlekedés esetében a felvonók ilyenkor jó szolgálatot tesznek. A mozgóhidak közül a forgóhidak 3 tipus szerint készülnek : két szárnynyal, egy szárnynyal és középső pillérrel. A legnagyobb hosszúságú ilyen híd Wilhelmshafenben van, 190 m összes nyílással 3 részben. Az ingóhidak főként Amerikában vannak elterjedve. Két tipus szerint készülnek: fixtengelylyel és gördülő ívvel. Ez utóbbi hidak végén körív-ráerősítés van, mely vízszintes síkon gördül végig s mozgáskor teljesebben nyit, mint a fixtengelyű híd. Rendesen fogaskerekű pálya segítségével történik az elgördülés. Az emelőhidak rendesen csak a belvízi hajózásban használatosak, hol nem nagy az emelőmagasság. A gördülőliidak drágák, nem megfelelők, elterjedésük korlátolt. A repülő hidak főalkotó része két magas oszlop, melyeken át fölső hídpálya van s rajta kocsi gördül egyik pillértől a másikig; e kocsin aztán lecsüng a kosár vagy csónak a partok magasságában s a közlekedést lehetővé teszi. A kocsi ide-oda mozgását végtelen drótkötél végzi elektromos hajtással. Nagyon olcsó és ügyes szerkezet, mely nem nagy forgalom esetén jól megfelel. Vannak olyan repülő hidak is, melyek a meder fenekén lefektetett hídpályán mozognak. De az ily hidak csak ritka esetben alkalmazhatók, midőn a fenék birós és a pálya beiszapolódásától nem kell tartani. Természetes, hogy e sokféle megoldás közül esetről-esetre kell a legkedvezőbbet kikeresni s nem lehet valamely tipus elsőbbségét általánosságban megállapítani. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.
