Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - V. Apró közlemények

92 kálat keresztülvitelekor s egyszersmind útmutatást adtak arra is, hogy az egyenlítő egészségtelen vidékét mi módon lehet a fehér ember számára lakhatóvá tenni. 5. Amsterdam csatornázása. (1 képpel). Amsterdam ellentétben Hollandia többi tiszta városaival egyike a legpiszkosabb és legbüdösebb nyugati nagy városoknak. Ezt a tisztátalanságot egyrészt a nagy kikötői forgalom, másrészt a város belsejébe vezető számos, jóformán állóvízű csatorna s végül a nyilt utczákon lebonyolódó vásárok okozzák. Épen ezért a közegészségügyre rendkívül fontos volt a városnak csatornázása, melyet a De Ingenieur 1913. évi november 15-iki száma ismertet s melyet röviden mi is bemutatunk. A csatornázás dolgában első teendő volt a levezetendő víz mennyiségének meghatározása. Házi szennyes vízül hektáronkint és mperczenkint 1'05 l-t számítottak s e számításkor hektáronkint 600 lakost vettek föl; esővízre 22 l-t számítottak hektáronkint és másodperczenkint. A csatornák méretét a Kutter-té\e formulával számították. A főgyűjtő csatorna a Singelgracht mentén halad'; 6500 m hosszú s a végén szivattyútelep van, mely a szennyes vizet a tengerbe nyomjaÁtmérője 1-5 m, keresztmetszete köralakú. A főgyűjtőbe torkolnak a mellékcsatornák. A főgyűjtő egyébként csordulókkal, vészkiömlőkkel van ellátva s mihelyt benne a víz a hajózó csatornák szintje fölé emelkedik, a víz belőle a csatornákba csordul. De a csordulok működése ritka. 1912-ben csak 216 óráig működtek s az összes vízmennyiségnek csak 3%-át vezették el. Az Amstelen keresztül a főcsatorna vascsövön vezet, melynek átmérője l-l m, vastagsága 0 016 m, hossza 123 m. A cső két végén ülepítő kutak vannak. Mivel Amsterdam talaja nagyon csekély ellenállású, a csatornákat czölöpökre alapozták. Néhol nagyon mélyre kellett ásniok s az árkot az omlós talaj miatt erősen dúczolniok kellett. Az 1. rajz fölvilágosítást nyújt a csatornák alapozásáról s árkaik kiduczolásának nehézségéről. A csatornákhoz alkalmazott beton 1 térfogat rész czementből, Va rész trasszból, 1 rész homokból és 2 rész kavicsból állott. Az építéskor ügyelniök kellett, hogy a csatornák vízállóak legyenek s talajvíz ne hatolhasson beléjük, mert ez a környező lágy talaj kimosásával s a házak alapjának veszélyeztetésével járt volna. A szivattyútelepet a Zeeburg töltés mellé építették s egyelőre csak 3 körszivattyút állítottak föl. A talaj kevéssé birós volta miatt a gépházat is kénytelenek voltak czölöpökre alapozni. 6. Az 1912. évi philadelphiai XII. nemzetközi hajózó kongresszus. A Vízügyi Közlemények a nemzetközi hajózó kongresszusokról az 1905. évi milanói X. kongresszustól kezdve, rövid ismertetéseket közölt az Annales des Ponts et Chaussées után. Ez alkalommal az 1912. évi philadelphiai kongresszust ismer1. rajz. 6 m-ез bevágás Amsterdam város egyik csatornája részére.