Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - IV. Héjas Endre: A víz körforgása a Földön

78 ség. Ugyanez áll oly vidékekre, a melyek más vidékek javára párában veszteséget szenvednek. Ha egy ilyen víz vidéknek az átlaggal megegyező középhőmérséklete van, veszteségét grafikonunkon a v = m—y eltérés jelzi. A vízvidékek megrablása következtében előállott veszteségben 3 eset lehetséges : 1. v<m, akkor y = m—v pozitív, s a vízvidéket jellemző pont az x tengely felett van, 2. v = m, a mikor y = 0 s a kérdéses pont az x tengelyben van, végül 3. v>m, akkor y = m—v negativ s a pont az x tengely alatt van. A 3. eset valamely vízvidék oly részein áll elő, a mely nemcsak a tengeri bevitelt veszíti el (lecsapódás és elpárolgás után), hanem a hol a vízvidék egyéb (felsőbb) részeiről odafolyó víz is egészben vagy részben elvész, (elpárolgás után). Itt nagyobb a veszteség mint a tengeri bevitel. Ilyenek a nagy tavak és mocsaras területek, a melyeket hosszabb, száraz időszak alatt szárító, heves szelek súrolnak (veszteséges vidékek). A 2. eset oly vidékeken áll be, a hol a tengeri bevitel lecsapódás és elpárolgás után teljesen elvész (szárító szelek) és lefolyásra semmi víz sem kerül. Itt a veszteség mind magasságra, mind tömegre egyenlő a tengeri bevitellel. Az ilyen vidéknek a vize vagy valamely kifolyás nélküli tóba szakad, (a mely csak pára kicserélése útján van a tengerrel összeköttetésben), vagy lejt a tenger vagy valamely folyó felé, de nem juttat vizet oda, mert vize ismét elpárolog, mielőtt a folyó a vidék hatását elérné. (Lefolyás nélküli vidékek.) Az 1. eset akkor áll be, ha a tenger felől bevitt pára lecsapódás és elpárolgás után részben elvész. Itt van veszteség, de ez kisebb, mint m. Itt is felteszszük, hogy a vízgyűjtőt hosszabb-rövidebb ideig szárítószelek súrolják. Nagy kiterjedésű vízvidéken úgy állhat elő ez az eset, hogy a vízvidék kis része gazdag lefolyású, egy része lefolyástalan s a maradék a saját tengeri bevitelén kívül még a vízvidék felső részéből odavitt vizet is elveszíti. Ilyenkor a lefolyásnélküli résznek nincs hatása az összes lefolyásra (y), ellenben az összes lefolyást csökkenti a veszteség, a mely a vízvidék harmadik (maradék) részén áll be. Ilyen a Nilus vízvidéke, a melyet szerző részletesebben tárgyal, a melybe azonban itt nem mehetünk bele. Ugyanitt kiemeli, hógy a lefolyásnélküli vidékek is résztvesznek a víz körforgásában, csakhogy az ilyen vidékek nem lefolyás (y) gyanánt adják ki leadni való vizüket, hanem vízpára alakjában, tehát ugyanúgy, a hogy kapták is a vizet. Mint minden vidéken, a mely a megrablásnak különösen ki van téve, a lefolyásnélküli vidékeken is a vízkészletek, mint takarék- és táplálómedenczék kiegyenlítő szerepet játszhatnak, de másként, mint a közvetetlen lefolyású vidékek. Ha a lefolyástalan vidékek folyója kifolyásnélküli beltenger felé irányul, az utóbbi a gazdag tengeri bevitel időszakaiban tározza a vizet s viszont a nagy elpárolgás idején táplálja a szárító levegőáramokat, a melyek a párát kiviszik. A lefolyásos vidékeken is részben ily irányban működhetnek a vízkészletek. így a monszunszelek körében, a hol az esős időszak alatt a készletek a tengeri bevitellel gyarapodnak s viszont a száraz időszakban részben a folyamokat táplálják,, részben párát adnak a szárító légáramlatoknak. Ezek a vízkészletek azonban időnkint kiegészítésre szorulnak, a mit a tengerről bevitt pára végez, de viszont időbeli és helyi kiegyenlítő munkát végeznek. Időbelit az esős és száraz idő-