Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

66 Dusnika táján (Berát és Elbasan közt) két kis vízimalmot láttunk. Egyiket a Bei'át alatt levő öntözőárkon, a másikat a Pusok felé vezető úton, egy kis patakon egy-egy pár kővel. Ugyanily kis patakmalmok voltak a Lapraké mellett (Essad pasa birtokán) és Nikli-Zeza közt látottak is. Mindenesetre van az országban még több ilyen kismalom is, de általában kevés a számuk. A víz hajtóerejének kihasználásául lehet tekinteni azokat a beráti vízemelőkerekeket is, melyeket az öntözés tárgyalásakor ismertettünk. Mindez elenyésző semmiség ahhoz az óriási erőhöz képest, a mi az albán vizekben rendelkezésre áll. A síkok s néhány kiszáradó folyóvölgy kivételével alig van oly vidék, hol ne lehetne vízierőművet létesíteni és több völgyben kedvező módon óriási vízierőt kínál fel a természet. Az országnak szene,földolaja nincs. Valljuk be: tűzifája is alig. Ezzel szemben itt van a sok nagyesésű, bővizű és jól szétoszlott folyó. A legtermészetesebb, leghelyesebb lenne ilyen körülmények között, ha az ország összes energiaszükségletét (vasút, város, ipar és mezőgazdaság) mindjárt kezdettől fogva kizáróan vízierővel állítaná elő. Vele olcsóbbá tenné energiahasználatát és ami fő, örök időkre függetlenné tenné az országot e tekintetben másoktól. Csak a legn agy óbbakról legyen itt pár szó: A Skumbi Elbasan alatt, Marikajtói Kezdve mintegy 27 km hosszúságú szorulatban 50 m-t esik (70-ről 20-ra). Vize az 1913-iki októberi szárazság alatt 12 m

s/sec.-ra volt beesülhető. Itt tehát mintegy 5000 lóerő termelhető. Növelhető ereje, ha a Devoli kisvizét is Pusokon át idevezetnék. A Devol a Korica melletti Malik-tóból ered, s állítólag hatalmas, 857 m magas vízszinű és 330 km

2 nagyságú Prespa-tóból is kap táplálékot. Jelentékenyebb mellékvize nincs. A Malik-tó ma már nagyobb részt le van csapolva s művelik. E folyó a Malik-tótól a Pusokig 80 km hosszúságon (740-ről 90-re) mintegy 650 m-t, alatta a Semenibe való torkolásig 25 km hosszúságon (90-ről 40-re) mintegy 50 m-t esik. A Pusok táján a rendkívüli száraz 1913-iki októberben is mintegy 15 m

s/sec. vizet vezetett. A Prespa-tóval való összeköttetése, ha nem is tökéletes (ez a dolog ez időszerint nincs tisztázva), könnyen biztosítható. A folyó a Malik-tó kiszakadásától a Pusokig szűk völgyben folyik. A Pusoktól a Semenig széles és aránylag jól mívelt völgye. Ilyen körülmények közt e folyó mai állapotában is mintegy 40.000 lóerőt lehetne nyerni. A Prespa-tó okszerű kapcsolatával s tározással azonban kétszer annyira is felszaporítható. A másik igen nagy erőforrása Albániának a Drin. Már tudjuk róla az előbbiekből, hogy egyik ága a Fekete-Drin a hatalmas, 687 m magas Ochridatóból ered, melyből nyáron átlag 18 m

8/sec., télen 33 m

3/sec., az egész évi átlagban 22 m

s/sec. folyik le. A Fekete- és a Fehér-Drin Brutnál egyesülnek mintegy 225 m tengerszin feletti magasságban, honnan 100 km hosszú, hirhedt vadságú szorulatban haladva Vaudeinsnél, 25 m magasban tör ki a hegyek közül a Zadrimai síkságra. Ha tehát csak az Ochrida-tóból nyáron lefolyó 18 m

8-t veszszük is számításba, akkor is az egyesült Drin vízierejéből mintegy 20.000 hasznos lóerőt lehetne a síkságra szállítani.