Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

60 A Drinassa Bakcseliknél egyesül a Kirivel s együtt mintegy 2 kilométerre torkollik be a Bojanába. Az Ochrida tó közép vízszine a tenger felett 587 m magasságban van. Esőgyűjtő területe 850 km

3, víztükre pedig 300 km

2, tehát kisebb mint a mi Balatonunk fele. Átlagos vízlefolyása télen 33 m

8, nyáron 18 m

3, évi átlagban pedig 23 m

3 mperczenkint. A Gjadri hordalékos kisebb folyó 250 km

2 vízgyűjtőterülettel. Vaudeins közelében, délkeletre tör elő a Miriditák hegyei közül a Zadrima síkságára és e síkság felépítésében szintén részt vesz. Csakhogy kisebb folyó lévén és kevesebb hordalékot is szállítván, síkságépítő munkájával nem tud lépést tartani a hatalmasabb Di'innel, miért is partmenti területei alacsonyabbak és elmocsárosodottak. Ez idő szerint Gjadri községnél torkollik be a régi Drinbe. A Drin és a Kiri fent ismertetett katasztrofális mederváltoztatásával a Skutari tó mentén állandóan elárasztott 12.000 ha-on kívül, időszakos elárasztásokkal többé-kevésbbé hasznavehetetlenné tett még 15.000 ha-t. A zadrimai síkságon megkárosított 20.000 ha.-t. Belőle 6000 ha állandó mocsárrá vált. Hordalékos mederré változott a Kiri számára 1300 ha, a Drinassa számára 2700 ha. így tehát tönkre tett összesen 51.000 ha. Hozzájárul még, hogy Skutari belsőségeit is folyton elöntéssel fenyegeti, a hajózást pedig mind a Bojanán, mind a tavon annyira megrontotta, hogy kárai kiszámíthatlanok. És mindez a dolgok természetes rendje szerint nem javulhat, hanem folyton rosszabbodni fog. Nem csoda tehát, ha az érdekeltek már jó ideje e bajok megszüntetésére törekedtek. E törekvések eredménye 1882/85-ben némi munkálatok, azóta pedig többrendbeli terv lett. 1882/85-ben Lambert mérnök tervei szerint Manos Hoffer & Сотр. vállalkozókkal szabályozó munkákat létesítettek. A terv az volt, hogy Vaudeinsnél a Drinassa medrét ÍOOO m hosszú, 3-0 m korona szélességű s az árvízszinnél alacsonyabb kőművel elzárják. Tőle mintegy 600 m távolságban 7000 m hosszú, 6 m koronaszélességű, az árvízszin fölé emelkedő s Gjaderig érő földtöltést létesítenek. E munkákat Lambert tragikus halála után (bizottsági beutazáskor a Bojana-torkolatnál vízbefult) A. Briot vezette 1884-ig. De a mű jórészben a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége és az érdekelt körök túlságos beavatkozása miatt befejezetlenül maradt. Az ezt követő 10 éven át kísérleteket tettek Vaudeinsnél, illetve Mjettnél a régi Drinmeder kikotrására. Természetesen sikertelenül, mert a folyó erősebb maradt, a kikotort részeket ismét behordta. Mind e munkákból ez idő szerint az elkészült földtöltéseket a birtokosok már majdnem mind szétszántották. Mintegy 620 m hosszú mederelzárás meg van, de a közepén 200—250 m hosszban el van szakadva. A régi Drin medre annak hatása alatt mintegy 7 m-el ismét mélyült, sőt az áradás Mjettnél a balparton rendszerint ki is tör, mégis a helyzet még ma is az, hogy az 1500 m

3-nyi árvízből 1000

3 a nagyobb esésű Drinassába folyik le. Azóta többrendbeli tervezgetés készült minden gyakorlati megvalósítás nélkül. Pancsiera 1889-ben a Kirire tervet készített, melyben azt javasolta, hogy két terelőgáttal az ősi deltától délre a tóba vezessék. A Drinre nézve az 1882/85-ben létesített mederelzárás felemelését és meghosszabbítását javasolta. Végül azt ajánlotta, hogy a Bojanát Oblico és Samrics közt átvágással megrövidítsék.