Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - III. Péch Béla: Albánia
61 Az Arsen és Ismi vízgyűjtőterülete együtt mintegy 2200 km 2. A Ma'ja vagy Matia már az északi Albánia vad folyóihoz tartozik. Legnevezetesebb mellékfolyói a miriditák földjét érintő Fani-Vogel és Fani-Maz. Vízgyűjtőterülete mintegy 2500 km 2. A hegyszorosból a Mati síkságra kilépve igen széles területet, közte szántóföldeket is sűrűen elönt és beiszapol. 1913-ban az árvíz akkor jött, mikor a föld megművelésével és elvetésével már elkészültek. Az áradás ez évben is többször ismétlődött. A folyó a hegyek közül kilépve meredek hordalékkúpot alkot s partjait is jelentékenyen felemelte. Távolabb tőle a síkság mindig alacsonyabb, míg végre alig járható s nagyrészt beerdősödött mocsárba megy át. A Matja a síkságra kihordja durva hordalékát. Igen széles, több ágra is oszló medre tele van zátonynyal és elsodort fatönkkel. Az áradás java része szemmel láthatóan a balparton ömlik ki, s ott terül el a nagyobb mocsár is. A térszín alatt 4—6 m mélyen van a kisvíz. Ott, a hol a szakadó partok a kisvíz felett 6 m magasak voltak, a kiöntésnek már nincsen nyoma. Gurznál gázlón keltünk át, hol a víz mintegy l'O m mély volt s a hordalék finom kavicsés homokból állott. (7. kép.) A Drin és a Bojana, a hozzájuk tartozó Skutari-tóval, Drinassával és Kivivel a hidrotechnika s főként a vízerő szempontjából a legérdekesebbek. Róluk külön lesz szó. A síkságok. Az albán folyók közül különösen a Viossa, Semeni, Skumbi, Matja és Drin létesítették a hegyek tövében, a tenger partján ama síkságokat, melyek Albániának természetes éléstárul szolgálnak. Kiterjedésük a szélesebb völgyek területével együtt összesen mintegy 250.000 ha lehet. E síkságokra jellegző, hogy a hegyekből előtörő folyóknak hordalékkúpjai. Ehhez képest főiejtésük a hegylábaktól a tenger felé terjed. De ezenkívül még keresztirányban is van lejtésük. E miatt a kiöntések a folyó közelében bár rombolóbbak, mégis kevesebb kárt okoznak, mint távolabb, hol a lefolyásviszonyok rosszabbak lévén, helyenkint a területeket hosszabb időn át megfekszik, sőt elmocsárosítják. Miként a folyók esése és mélysége a torkolatuk felé folyton csökken, úgy a partmenti síkság is alacsonyabb és csekélyebb esésú lesz. E folyók torkolatuknál szembe kerülnek a tengerrel, ott folyton kiljebb tolják torkolatukat. Énnek a törekvésnek ellene áll az Adria hullámereje, mely a part felé irányul s a hordalékból a szárazföld felé túrzásokat (diine) készít, és ugyané küzdelem hozza létre a Viossa, Semeni, Matja, Drin és Bojána torkolatainál a rekeszzátonyokat (barre), deltákat s a folyó mindkét oldalán található lagunákat. A Muzakja síkság Albánia legnagyobb síkfölde. Részei a Muzakja madhe (nagy Muzakja), Muzakja minar (kis Muzakja), Fusa Frakul és a Ivavajai síkság. Fusa Frakul a Malakastra helység szélső nyúlványától nyugatra eső rész, a kis Muzakja a Semeni balpartja, a nagy Muzakja a Semeni és Skumbi közti rész, míg e folyó jobbpartja a Kavajai síkság. Az egész síkságot a Malakastra hegység szélső nyúlványai és a folytatását alkotó dombsor szakítja meg. A Viossa, Semeni és Skumbi létesítette és ehhez képest három magasabb gerincze van, melyeken nevezett folyók ezidőszerint vonulnak. Mintegy 0'5%o-en felüli átlagos esése van a hegylábaktól a tengerig. Tehát vízépítészeti szempontból igen kedvező. 4*
