Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - III. Péch Béla: Albánia

48 ból álló zátonyai közt. A víz mennyisége Berátnál 1913. október 6-án megközelítő mérés szerint 6-6 m

3/sec. volt, maximális felszíni sebessége 063 m

8/sec. Remenica alatt medre rendessé válik s Bányánál már 10—15 m-re beágyazott, egységes, egyensúlyi állapotban levő medre van. A Semeni a fentírt és Berat alatt egyesülő két főágból már a durva hordalék tömegétől megszabadulva kapja a vizet. A Muzakja síkságra kiérve, az ország egyik legnagyobb folyója. Zalezaninál és Libovcsánál kompok segélyével keltünk át rajta. Drenovica és Fjeri közt a folyó láthatóan gyakrabban kiont, nagy terü5. kép. A Viossa torkolata. leteket eláraszt. E szakaszon, különösen a balparton, a távolabb fekvő, alacsonyabb területeken erős árvíznyomok, sőt még távolabb a kint rekedt árvízből származó elmocsárosodások vannak. Libovcsánál a folyó erősen dolgozik és egyik partját támadja. Ez az egyedüli erőszakosabb változás, a mit e folyó síksági részén láttunk. Itt már csak iszap van a zátonyokban, homok csak itt-ott kevés. A beágyazás elég mély, a szakadópartok kisvíz felett 6 —8 m magasak, a meder egységes, a vízfolyás e helyen mély s nyugodt.