Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete
42 a fokozatos zsilipzárás miatt egyenletesen nő, mig -)- 3-6 felső vízálláson túl a maximális V5 m értékkel állandó marad végig. Ekkor ugyanis az elzárás magasabb, mint az állandó vízszin, tehát az egész víztömeg tökéletes bukással fog átömleni. A tökéletes bukású vízréteg legnagyobb értékét a következőképen határoztuk meg. Az egész rétegében tökéletesen átbukó víztömeget a Q = »/в H 1 h képlettel számítottuk, hol Q == 115 m 3, = 0'6 és 1 = 20 m. (Egyenkint 10 m széles a két zsilipnyílás.) Ezeknek az értékeknek esetében az átfolyásnyílás magasságára 215 métert kapunk. Minthogy ez az érték kisebb, mint a -f- 3'85-ös legnagyobb árvíznek az állandó alsó vízszin -f- 1-10-es síkja felett mérhető magassága, mihelyt a felső vízszin (l'l -)- 215 =) + 325 fölé emelkedik, az elzárás is föléje fog kerülni az alsó vízállásnak. Lesz tehát olyan árvíz is, mikor a zsilipet annyira el kell majd zárni, hogy az egész átfolyó víztömeg tökéletesen bukik át. Az emésztés képletével számított értékből (2'15 m) le kell vonni azt az elméleti nyomómagasságot, melyet az érkező vízsebesség képvisel. Az emésztés képlete ugyanis álló vízre szól, már pedig a mi esetünkben tetemes az érkező sebesség. Ha tehát tényleg 215 m-res átfolyásnyílásunk lenne, több víz ömölnék rajta keresztül, mint a mennyi meg van engedve. Csökkenteni kell tehát a szel• у* • vényt annyival, a mennyi többletet az erkező sebesseg к = ^ nyomómagassága idéz elő. ö Az érkező vfc sebességét a legnagyobb árvízkor, mérés hij ján, a -)- 2-60 és -f- 3'85 vízállások között 3'0—3'5 m-re lehet tenni másodperczenkint, azaz átlagosan к = 0'5 méter elméleti nyomómagasságot kell számítani. Ennyivel kisebb nyílást szabad tehát csak tartanunk, ha azt akarjuk, hogy 115 m 3-nél több át ne ömöljön. Ez annyit jelent, hogy legfeljebb 1'65 m magas lehet a nyitva hagyható zsilipnyílás akkor, ha a felső vízszín -f- 2-6 fölé emelkedett. De még ez is sok. A mosoni Duna megengedett hozományába bele van értve az a vízmennyiség is, a mi a fenékből és a partokból szivárog a mederbe. Már pedig az emésztés görbéjét annak idején olyan vízsebességmérések és tömegszámítások alapján szerkesztettük meg, a mikor a zsilip még nem volt működésben, a mikor tehát nem volt jelentékeny vízszinkülönbség a zsilip alatt és felett, szóval a talajon való átszívárgásra nem voltak oly kedvező feltételek, mint most. A durva homok- és kavicsból álló altalajban igen erős a szivárgás és az a vízmenynyiség, a mi így kerül a mosoni Dunába, mindenesetre nagyobb, mint a mit a vízsebességmérések szükségszerű hibájára számítani lebet. A zsilip alatt a balparton két kilométer hosszban védőtöltés tartja a Duna árvízét és ez a közelség jelentékeny szaporodást okozhat. Hogy mennyi vizet jelent ez^ csak a kiliti-i közúti hídnál (a zsilip alatt 35 km-re) végzendő sebességmérésekből lehetne hozzávetően meghatározni. Most csak azzal a feltevéssel élhetünk, hogy ezt a szaporulatot a zsilip nyílásának újabb 0'15 m-res szűkítésével minden esetre ellensúlyozhatjuk. A tökéletes bukású vízrétegnek tehát 1-50 m lesz a legnagyobb vastagsága. Kérdés, mekkora része fog emeléskor érvényesülni a vízokozta ellenállásban ? Valamely elzáró gerendát akkor kell kiemelni, ha a víz annyira leapadt már, hogy nem folyik át a kellő tömeg. Kivenni az elzárógerendát annyit jelent, mint
