Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

4. füzet - II. Juventius Antal: A csúnyi zsilip elzáró szerkezete

12 De nemcsak az volt a baj, hogy a közöaség egy nagyobb szakasz ármen­tesítését várta, hanem az is, hogy többet várt, mint a mennyit vízszabályozó zsi­liptől várni lehet. Hogy egyebet ne említsek, a Szigetközi Ármentesítő Társulat zámolyi szivattyútelepe csak akkor épült meg, midőn a csúnyi zsilip éveken keresztül igazolta azt az építés előtt már hangoztatott természetes tényt, hogy a szigetközi belvizek levezetésének a győri Duna vízállásához kell alkalmazkodnia, tehát a mosoni Duna visszatorkolásának a nagy dunai árvizek visszaduzzasztó hatása alatt álló vízállásaihoz. Az az érdekelt terület, mely a Győr felőli visszaduzzasztás miatt a bel­vizektől károsodott, mert a lefutásában gátolt víz a szántóföldeken terült el, azt hitte, hogy a csúnyi zsilip túlsók vizet ereszt át. E feltevést táplálta az a tudat, hogy a felhúzó szerkezetek átalakítás alatt állottak és arra a balhiedelemre adtak okot, hogy a javítómunkálatok befejeztéig a zsilip a víz szabályozására alkalmat­lan. Ez az elfogult érdekeltség nem tudhatta, hogy épen abban az időben, az 1910. év nyarán, mikor a Duna vízállása rendkívül tartósan magas volt, az egyes árhullámok alkalmával a csúnyi zsilipet lázas és sokszor veszedelmes munkával a szükséghez mérten ideiglenesen mindig el is zárták és ki is nyitották. A zsilip miatt emelkedő sok panasz tagadhatatlanul hozzájárult a szükséges átalakítások sürgős végbeviteléhez. Az előzményekből látható, hogy oly zsilip építése vált szükségessé a mosoni Duna szabályozásával kapcsolatban, mely a nagyvizek hozományát képes lesz szabályozni, de viszont a mosoni Duna teljes rendezése után se legyen hajózó akadály. Minthogy pedig a hajózást itt csak csegével lehet biztosítani, oly tervet dolgoztak ki. mely a csúnyi csegét egyelőre csak ama részében építi meg, a viz­szabályozó szabad zúgóval kapcsolatban, mely rész a mosoni Duna táplálására szükséges vízmennyiség és különösen a nagy víztömegek szabályozására szükséges. E terv alapján megépült a csegének felső feje és mellette a vízszahályozó zsilip. A csege felső feje is olyan, hogy a baloldali zsilipnyílással teljesen azonos módon kezelhető, azaz jelenleg oly vízszabályozó zsilip áll fenn, két, egyenkint 100 m­széles nyílással, melyek közül a jobboldali nyílás egy majdan megépítendő csegé­nek felső feje lesz. A 2. sz. rajzon látható a jobboldali nyílás két kapufülkéje. Az építés ilyetén megoldásakor két szempont volt irányadó. Az építőköltség határozottan kisebb lett volna, ha az egész csegét egyszerre építik meg és a hajó­zást — bármilyen jelentéktelen is jelenleg — ezzel is elősegítik. Viszont a mosoni Duna középső szakaszának rendezetlensége a hajózó forgalom fejlődését nem engedi meg és a mosoni Dunát véglegesen oly soká szabályozzák, hogy az elma­radt befektetés kamataiból az utólagos építkezés költsége kikerül. Végül figyelembe kellett venni, hogy a víz befolyásának szabályozásával kapcsolatos érdekeltséget a csege teljes kiépítése nélkül is ki lehet elégíteni. A főszempont tehát a mosoni Dunába beömlő víz szabályozása volt, mert az építkezést megelőző tanulmányok eredménye azt mutatta, hogy a mosoni Dunába másodperczenkint 200 köbm víznél többet beengedni árvédelmi és belvízlevezető szempontokból nem lehet. Ez a víztömeg a mosoni Dunában oly vízállást biztosít, hogy a belvizek még lefolyhatnak és a szabályozott s rendezendő mederben 4'0 m mély víz fog a hajózás rendelkezésére állani, a jelenleg még üzemben levő malmok vízszükségletét fedezi és a Győr alatti Dunaág forgalmához szükséges vízmennyi­ségnek is megfelel. Igaz ugyan, hogy az a megengedhető legnagyobb vízállás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom