Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
3. füzet - VI. Apró közlemények
273 szint különbséggel 2—4 méter mélységben a felszín alatt talajvízzel átitatott törmelékes kőzet fedi be, a mely alatt vízálló réteg következik. így az egész hegytető alatt vízeresztő, talaj vizetadó réteg terül el, melybe a tető legmagasabb helyéhez közel 3—4 m. mély szivattyúkutat mélyesztettek, mely igen jó ivóvizet ad. A tapasztalatok szerint a tető alatt tojásdad alakban helyezkedik el a réteg, nagy tengelyévei-délnyugat-északkeleti irányban s valami 200 m. hosszú, míg a kis tengelye délkelet-északnyugati irányban mintegy 100 m. hosszúságú lehet; így a talajvízfelszin jó 15.000 négyzetméter kiterjedésű. A beszivárgás felszíne is körülbelül vízszintes irányban ilyen nagyságú. «így — miként írja — elég jól megadott beszivárgó felszínünk van, az egyedüli, hozzátartozó talajvíz medenczével. Ez természetesen módot ad, hogy követhessük a talajvíztükör mozgását a csapadékkal való összefüggésében.» Ezért mondtam, hogy ideális megfigyelő állomásnak lehet mondani a königstuhlit. A megfigyelést 1902. január 1-én kezdették s mindig délután 2 órakor történt az észlelés. A mérczétől 12 m.-re van a szivókút, azonban semmi hatást sem okoz a mérczeállásra. A mércze leolvasás pontjától a víztükör 283 cm. mélyen van. A mércze «0» leolvasásakor a víztükör 5607 m. magasan van a tengerszin felett. Igen száraz években előfordult, hogy az úszó nem úszhatott a mélyre leszállott, sekély vízben. A 9 évi megfigyelések anyagát Wolf táblázatban állítja össze a «Vízállások gyakorisága» szempontjából, a minek azonban szerintem semmi értéke nincsen, sokkal hasznosabb lett volna, ha az adatokat nyersen közli, vagy pentádok szerint közepeive, vagy pedig a grafikont közölte volna. Mert, hogy egy évben hányszor állott a 100 ponton, vagy 99-en, abból még értékesebb következtetéseket nem lehet tenni. Jellemzi ugyan az ingadozás intenzitását, de nem jellemzi egyáltalában a lefolyását, menetét. A következőkben az ingadozás tágasságát adja évek szerint. Ez a táblázat már jellemzően mutatja az évi klima hatását. 1902. 1903. 1904. 1905. 1906. 1907. 1908. 1909. 1910. Legmagasabb ... Ï , 11513 em. 115*20 116*32 114*45 115 00 115-00 115*00 llö'OO 115-00 Legalacsonyabb / vizálla s 0'0 « 3040 20"52 0*0 2418 O'O 27-21 34*92 30-82 Ingadozás határa... 11513 « 85'10 95"80 114-45 90"82 115 00 8779 80 08 8418 « közép 57-6 « 72.65 68*42 57-23 69"59 57-5 71-11 74*96 72*91 Közepes állás 38 03 « 56*21 54*86 48*45 54*18 40*67 53*63 56*98 57*69 Kiszáradás tartama 84 nap 0 0 8 0 51 0 0 0 Évi csapadók 715-8 785-5 932"4 798'6 913*8 638*7 736*3 843*6 1094*8 A legalacsonyabb vízállás rovatban a 0*0 jelzés jelenti az úszó leülését a kút fenekére s mint látjuk, volt olyan év is (1902), amikor 84 napig ült az úszó. A harmadik táblázat a talajvízállás havi közepeit és a csapadékmennyiséget tünteti fel 1902—1910. évi középértékben. A felső sor a talajvízállás adatát, az alsó a csapadék adatát adja. Jan. Febr. Márcz. April. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Decz. Közép 60*35 64-21 65*52 58-73 54*65 4813 44*26 37*73 35*47 38'85 45-94 62-43 51-18 57-35 57-45 5746 53'84 73-92 87-01 107-14 88'27 65-36 51'22 68-82 60-96 828*82 Az évi menetben a legmagasabb talajvízállás márcziusban van, míg a legalacsonyabb szeptember hónapban. A talajvízállás időnkénti menete egybevág a csapadékmennyiséggel, azonban az évi lefolyásban a talaj vízállás maximuma 18
