Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - V. Farkas Lajos: A középtiszai nyílt árterek hatása az árvíz magasságára

259 A középtiszai nyilt árterek hatása az árvíz magasságára. (3 képpel.) Irta: Farkas Lajos. Az 1913. évi nyári árvíz időszerűvé tette a még elöntés alá eső tiszai nyilt területek ármentesítését. Nem lesz tehát érdektelen, lia szemügyre veszszük, mutatkozik-e a nagyvizek magasságában valami hatása a középtiszai nyilt ártereknek. A tokaj-szegedi szakaszon az átvágásokkal s kanyarulataikkal határolt szigeteket nem tekintve, melyek aránylag csekély területüknél fogva az árvíz magasságára számba vehető hatást nem gyakorolnak, nyilt ártér csak a folyó jobb partján van. A borsodmegyei nyilt ártér a Sajó-toroktól a Heves—Szolnok—Jászvidéki Tisza- és Belvízszabályozó társulat árteréig terjed; hossza közel 80 km., átlagos szélessége mintegy 8 km. s területe 66.000 kat. hold. A tószegi rét közvetetlen Szolnok alatt kezdődik s Várkonyig nyúlik le. Hossza mintegy 7 km., átlagos szélessége a vele szemben fekvő szandai réttel együtt mintegy 3 km. s e két rét területe együttesen közel 4000 katasztrális hold. A vezsenyi nagy kanyarulattal határolt vezsenyi rét területe csak mintegy 2000 kat. hold s e csekély területet kilométer hosszban magaspart s 11 km. hosszban a Tisza kanyarulata határolja. A Kécske-kecskeméti Armentesítő Társulat árterétől a csongrádi szőlőkig terjed az alpári rét. Hossza 12 km., átlagos szélessége 4 km., s területe mintegy 8000 kat. hold. Ez árterületek közül eltöltésezés szempontjából a borsodvármegyei nyilt ártér és az alpári rét jöhet szóba, a tószegi és vezsenyi rétek eltöltésezése a csekély terület és nagy költségek miatt nem vehető számításba. Az alpári rét hatása az árvizek magasságára közvetetlentil nem állapítható meg, mivel e rét mentén vízmérczénk nincs. De aránylag csekély kiterjedésű lévén, eltöltésezése az árvizek magasságában alig okozhat számottevő hatást. Nem így áll a dolog a borsodmegyei nyilt ártérrel. Itt a szakasz alsó részén a tiszafüredi elsőrendű állami vízmércze van, a melyen leolvasott vízállások a meder és az ártér vízviszonyait jellemzően megvilágítják. Ugyanis összehasonlítván e mérczén észlelt vízállásokat a szomszédos alsó és felső, eltöltésezett szakaszokon észlelt megfelelő vízállásokkal, kitűnik, hogy amíg a víz a partok fölé nem emelkedik, a mérczeleolvasások közel egyezők. Mihelyt azonban a víz a hullámtéren, illetve a füredi mércze környékén a mintegy 8 km. széles nyilt áftéren kezd elterülni, a füredi vízállások, viszonyítva a szomszédos tokaji és szolnoki vízállásokhoz, visszamaradnak úgy, hogy a különbség a legmagasabb árvízkor már közel egy méter. 17*