Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

237 szakasz felügyeletére és ellenőrzésére egy vízmestert felvigyázóul alkalmazni. A helyszínén való elhelyezésükre szintén megfelelő lakótelepről kellett gondoskodni. A felvigyázói lak épülete (1. a 7. sz. rajzot) két tágas szobából, konyhából, kamarából, tágas előtérből, pinczehelyiségből, tornáczból, egy kis padlásszobából és elég tágas tisztiszobából áll. A melléképület, a slitőkemencze, a kút és a kerítés teljesen megegyezik a zsilipkezelőtelep építményeivel. Ily felvigyázólakást tervez'tünk Sajóürös mellett a 2., Ónod mellett az 5., valamint Miskolcz mellett a 9. sz. vízlépcsőnél. Az épületek alapja betonból, a felmenő falazatok a lakóépületeknél agyagtéglából, a melléképületeknél pedig vályogtéglából állanak. A lakóházak külső képe egészen egyszerű, részben a Sajómenti magyar községek építőmodorának felel meg. X) Kisajátítás. A nagykiterjedésű létesítmények részére idegen területeket szükséges megszerezni. A kisajátítás határait a hajóút mentén létesítendő műépítmények és a hozzájuk szükséges anyagtermelő ós anyaglerakodó helyek szabják meg. A vízlépcsők és épülettelepeik részére, a zsilipcsatornák, oldalcsatornák, átmetszések, depóniák, valamint a vízfogógátak, lecsapolóárkok és anyaggödreik elhelyezésére és létesítésére nagyobb területek kisajátítását terveztük. Egyes helyeken, különösen belterületek közelében, ahol a lecsapolóárok folytatásában hosszabb zárt vezetéket, illetve zsilipes csőátereszt terveztünk, a csövek feletti területeket szolgalommal terheljük. Figyelembe vettük a kisajtítás határának megállapításakor az egyes birtoktestek kötelező kisajátításának eseteit is. A kisajátítandó területek műveléságak szerint legnagyobbrészt legelőből, rétből, — és kisebbrészben adó alá nem eső területből, szántóföldből, erdőből, kevés beltelekből és udvarból állanak. p.) Telefon és árvizjelzőberendezés. Az egész hajóút mentén az árvízjelző, illetve őrszolgálat czéljaira telefonvezeték épül, hogy a bögék duzzasztott vízszine a gátak elég korán való megnyitásával kellően leszállítható legyen. A vízállások ellenőrzésére a gátakhoz önműködő vízmérczék jönnek, melyek bizonyos vízállást a gátőrházakban villamos csengetéssel jeleznek. Ismerve, hogy a Sajó-csatorna vízeresztőtalajú és gazdasági művelés alatt álló partok mentén halad, és a duzzasztás aránylag hosszú ideig tart, a kártérítő követeléseknek elejét veendő, az előzetes talaj vízészlelésnek" rendkívüli fontosságot kell tulajdonítanunk. Kiterjedt mértékben kell kúthálózatok, talajvízészlelő berendezések segítségével már a duzzasztás megkezdése előtt rendszeresen és hitelesen észlelni a talajvízállások ingadozását s esetleg önműködő regisztráló szerkezeteket is kell e czélra felállítani. v) Felszerelés. Mivel a Sajó folyó nagy esésű, hegyi jellegű, hordalékos és a* hajózó vízmélységet egyes bögék felső részén mederszabályozással kellett előállítani, a hajóút fentartására kotró (csatornakotróhajó és egy markolókotró) szükséges. Hivatalos ellenőrzésre és kisebb vontatásra mótorhajó (szolgálati hajó) megszerzése is gazdaságosnak látszik. Ujabban nagy gondot fordítanak a hajózóművek, különösen a zsilipkapúk vasszerkezetének rozsdától való megóvására, s azért a vaskapúk kiemelésére