Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

290 A zsilipcsatornák, vontatóúti- és vízfogógátak, lecsapoló árkok és lakótelepek területén, melyeket a birtokosoktól letarol tan vesznek át, a fák gyökértuskóit kiirtják. t) Közlekedés. A tervezet mind a közúti és vasúti, mind a víziközlekedés követelményeinek eleget tesz. Fix hidak építése esetén a szerkezet alsó élének magassága a legnagyobb hajózó víz fölött 57 m. (E hidak alatt a M. F. T. R. 600 és 1000 tonnás hajója (kivéve a tiszai fahajókat) csak úgy tud átmenni, ha a kormányállást leszerelik.) Mivel a meglevő hidak alacsony fekvésüknél fogva közlekedő akadályok, azért már a bögék beosztásakor figyelmet fordítottunk arra, hogy a bögék felső végére essenek és így mennél kisebb emelésre legyen szükség. A meglevő hidak hajózó nyílásmagasságának biztosítása végett szükséges újjáépítés és vele kapcsolatosan szomszédos közúti, illetve vasúti pálya felemelése sokba kerül és még a forgalom jelentékeny megbénításával is jár. A miskolczi (budapest-kassa-zborói) állami közúti és zsolczai vasúti hídnál felmerült nehézségeket sikerült oldalcsatornák létesítésével elkerülni és a költségeket is erősen leszorítani oly módon, hogy az oldalcsatorna áthidalása közvetetlenül a zsilip alsó fejéhez csatlakozik és nyílása 12—14 m.-re volt csökkenthető. így a 9. sz. zsilip alsó feje alatt elsőrendű vasbetouhíd, a 8. sz. esegén pedig kétvágányú vasúti vashíd vezet át. A felsőzsolcza-ónod-tiszapolgári törvényhatósági közúton Sajólád község határában levő híd a tervezés folyama alatt újjáépülvén, az új hídnak a hajózás kívánalmait kielégítő kiépítését sikerült a többköltségek erejéig való hozzájárulás elvállalásával biztosítani. A közúti közlekedésnek az oldalcsatornákkal, vagy átmetszéssel átszelt területen való fentartása vagy a csegék alsó főinél átvezető fix jellegű hidakkal, vagy mozgatható (nyitható) hidakkal, vagy kompokkal történik. így a 2. sz. csege alsó feje alatt 115 m. nyílású harmadrendű vasbetonhíd, esetleg mozgóhíd fog épülni. A 3. és 4. sz. csegék alsó főin egy-egy 3'5 m. széles gazdasági mozgóhíd, az I. és VII. sz. bögében pedig két-két kompátjáró, melyek közül az előbbiek esetleg szintén mozgóhidak lesznek, teszik lehetővé a közlekedést. Az építendő hidak számát, helyét és szerkezetét tulajdonképen csakis a megtartandó közigazgatási vonalbejárás során az érdekeltek részéről támasztott és bejelentett kívánalmak és a birtokok feldarabolásával járó kisajátításnak lebonyolítása után lehet véglegesen megállapítani. A közúti hidakat forgalmi jelentőség és teherbírás szempontjából a «Közúti hídszabályzat» követelményeinek megfelelően terveztük. A zsilipfők mellett létesítendő fix súlyos hidak a zsilipszerkezettől függetlenül épülnek. A csatorna-áthidalásoknál a híd méreteinek csökkentése kedvéért a hajózómeder szélessége szűkíthető, és általában az áthidalás (belefoglalva a vontatóutat is) egyetlen nyílással történik. A gazdasági, különösen a mozgóhidak a «Közúti hídszabályrendelet» III rendű hídjainak mintájára egyjáratúak lennének, mintegy 3'5 m. szélességgel épülnének s két darab egymásután haladó, egy-egy pár lóval vontatott 2—4 tonna súlyú kéttengelyű járóműre vagy m

3-enkint 300 kg. terhelésre méretezendők. A mozgóhidak rendszerére nézve még nem történt megállapodás és költségüket is csak hozzávetve szabtuk meg.