Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

107 A felépítményt állandó jelleggel és olyan birósan készítették, hogy fentar­tásra alig fog szorulni. A vontatóvágány 44-5 kg.-os aezélsinei hengerelt vasalja­kon fekszenek, melyek betonban nyugosznak és a kamarától távolabb eső oldalon 45 cm. mélyen le vannak kötve. Különös gondot fordítottak a pályatest tökéle­tes és gyors víztelenítésére, nehogy az álló víz a maláriát okozó moszkitók tenyésző telepévé válhassék. A pályatestről a víz folyókákon és csöveken a falszín alatt 4 m. mélyen beépített gyűjtő alagútba jut s innen kiszivattyúzzák. A fogassín 18 m. hosszú aczélrúdakból áll és kettős feladata van. A sín­fejet úgy alakították, hogy a lokomotív két függőleges tengelyű kerekét közre­fogja és a vontató kötél által a kamara felé húzott lokomotív felborulását meg­akartál} ózza. A kapúfülkék fölött a vágányt a betonba horgonyzott 3-6 m. hosszú rácsos konzóltartók hordják. A lokomotív 10 m. hosszú és két vontató gépezetből és a köztük levő csörlő­szerkezetből áll (46. rajz). A vontatógépezet mindegyikét két tengelyű kocsialj hordja. A csörlőszerkezetnek nincs külön kocsialja, hanem a két végén kiálló ket­tős merev kar segélyével a vontató kocsialjak hátsó tengelye fölötti tartókon nyug­szik. A kettős kar közös csuklóval függ össze a kocsialjjal és végük görgőkön mozog, hogy a három lokomotivrész mind vízszintes, mind függélyes irányban a kanya­rulatokhoz simulhasson. A két vontatógépezet két motorját a lokomotív bármelyik végéről egyszerre kezelik és szabályozzák. Az áram megszűnése esetén a lokomotívot szolenoid fékkel rögzítik. Pirinek különösen a lejtőkön van nagy fontossága. A lokomotív mintegy 32 t-i nyom. Súlyának a vontatáskor nincs szerepe, azért lehetően köny­nyűre tervezték. Megengedett legnagyobb sebessége a vontatópályán 3 km., a visszatérő vágányon 8 km. óránként. A lokomotív középső részét alkotó csörlőszerkezet a kötéldobból és a hajtó motorokból áll. A dob 46 cm. átmérőjű és olyan dörzsfékkel van felszerelve, mely meggátolja, hogy 11-25 í-nál nagyobb húzóerő jusson rá. A dob két motor­ral kétféle sebességgel forgatható. A lassú forgás a terhelt kötélből perczenkint 3 m.-t teker fel, a gyors forgás a szabad kötélből 60 m.-t. A vontatókötél a dobról vízszintes tengelyű csigán halad át, mely a lokomo­tív tetején forgó toronyban úgy van elhelyezve, hogy vízszintes síkban elmoz­dulhat és így tárcsája mindig a vontatókötél irányába áll be. A drótkötél 2'6 cm. vastag, hossza 64'5 m., szakító szilárdsága pedig 31*5 t. Az egész vontatóberendezés a kapút mozgató gép szerkesztőjének Schild­hauer főmérnöknek a találmánya és szabadalmazva van. A csege számára összesen 40 lokomotivot szereztek be versenytárgyalás útján, 58,500 К átlagáron. Az elsőért 124,755 K-át fizettek. Ütköző gerendák. A csegék leírásakor említettem, hogy a hajók a csegék előterében a középső fal folytatásában épült vezetőfal mellett várakoznak a bevontatásra. A hajók védel­mére a vezetőfalakat két sor vízszintes ütköző gerendával szerelték fel, melyek a falba horgonyzott lánczokon lógnak és tekercsrúgókra támaszkodnak (47. rajz). A rúgók krómvanadium-aczélból készültek, szabadon 0"32 m. hosszúak és 3375 kg. terhelés alatt mintegy 8 cm.-rel nyomódnak össze. Négyesével egy-egy befala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom