Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - III. Létay Lajos: A Panama-csatorna

A kapú nyitásakor vagy zárásakor az ellenállás akkor a legnagyobb, a mikor a szárnyak két szélső helyzetükhöz közelednek. Ekkor ugyanis a mozgó szárnyak kiszorította víz a kapú szélei mellett a szűk hely miatt nehezen térhet ki s így felduzzadva, az ellenállást növeli. Ezért egyrészt úgy alakították a fülkéket, hogy a víz az ütközőoszlop körül lehetően szabad utat találjon, másrészt olyan gépezetet szerkesztettek, a mely a nyitás vagy zárás kezdetén és végén csökkenő sebességgel, de növekvő erővel mozgatja a kapukat (40. rajz). A gépezet rendkívül egyszerű, főrészei : függőleges tengelyű nagy fogaskerék és vonórúd. A rúd egyik vége a fogaskerék karimájához, másika a kapúszárnylioz van kapcsolva csapszeggel. A nagy kereket villamos mótor hajtja fogas áttétellel. A gép működésekor a vonórúd irányában ható erő a kapúszárny két szélső állásában elméletileg a végtelenhez közeledik, s ugyanakkor az elmozdúlás sebessége a zérus felé kisebbedik. A szerkezet úgy van beállítva, hogy a kapúszárny mozgá42. kép. A kapú zárását biztosító gép alaprajza és nézete. sának sebessége a nyitott állásból az egész út felén közvetlenül túleső pontig fokoza tosan nő, e ponton túl pedig fogy s a csukott helyzet elérésekor igen csekély. A szerkezet tehát tényleg akkor gyakorol legnagyobb erőt a vonórúdra, a mikor legnagyobb az ellenállás. Az erőnek a minimumtól a maximumig való növekedése azonban sokkal nagyobb, mint az ellenállás növekedése. Tehát a motornak kevesebb fordúlattal kell dolgoznia akkor, a mikor a szárny a fülkéből elindul, mint később mikor a szárny mozgása a legnagyobb sebességet elérte. A fogaskerék átmérője 5'86 m. s a kapúszárny egy útja alatt 197°-kai fordul el. Tengelye a falba lekötött csapágyban nyugszik és ékkel van rögzítve. Karimáját 4 helyen görgő támasztja alá. A kapú két szélső helyzetében a vonórúd a fogaskerékhez képest holt ponton áll s így a nyitott szárny a fülkében oly