Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

6. füzet - VI. Apró közlemények

.248 A Dupuit-féle képlet és táblázat tehát teljes pontossággal adja a duzzasztás magasságát, bár a csatorna szelvénye trapezálakú, míg a Dupuit csatornaszelvénye, melyre a képlet érvényes, derékszögű négyszög. De úgy látszik, hogy a trapezszelvényt bátran tekinthetjük a számításkor oly derékszögű szelvénynek, melynek a trapéz középszélességével egyezik a szélessége. A Bresse-féle képlet szintén jó s csak 4 cm. különbséggel adja meg a duzzasztás magasságát. Kétségtelenül azért, mert az aránylag szűk csatornaszelvény nem tekinthető a mélységhez képest túlszéles medernek. Végül a Poirée-féle képlet rossz eredményt ad, mert a hiba 5500 m.-re már 20 cm. Hasonló eredményt mutatnak a brillannei vízimű felvízcsatornáján, nemkülönben a brillannei alvízcsatornán történt mérések is, melyek a Dupuit-féle képlet kétségtelen jóságát, a Bresse-féle képlet nagyon megközelítő pontosságát és a Poirée-íéle képlet hasznavehetetlenségét láttatják. Ez eredményhez csak azt jegyezzük meg, hogy természetes vízfolyásokra, hol a vízmélység a mederszélességhez képest kicsiny, a Bresse féle képlet a legnagyobb valószínűség szerint pontosabb eredményt ad, mint a Dupuit-féle formula. S mivel a Bresse-féle képlet a csatornákra is jól alkalmazható, általánosabb használhatóságra tarthat számot. Kétségtelen azonban, hogy a Dupuit-féle formula és táblázat a cs'atornákra jobb eredményt szolgáltat. 5. A touli helyó'rség vízzel való ellátása. (1. képpel.) A touli helyőrséget az Est-csatornából szivattyúzott vízzel látják el. A vizet turbina hajtotta szivattyú segítségével cziszternába nyomják, melyben megtisztul és a szükségletek kielégítésére alkalmassá válik. A cziszterna 3 medenezéből áll, melyeket választófalak különítenek el s melyek az 1. rajzon А, В és С betűvel jelölvék. A víz с csövön érkezik az A ülepedő medenczébe, honnan túlcsordulva a В szűrő medenczébe jut. Itt mintegy 09 m. vastag, aprószemű kavics és homok rétegen szűrődik meg s a medencze alján levő nyíláson а С gyűjtőmedenczébe érkezik. Innen a b csövön keresztül a fölhasználás helyére jut. A víz tisztulásának mértékét több helyen vett vízpróba megvizsgálásával állapították meg. Próbát vettek az Est-csatornából, a csatornának az A medenczéhez való érkezésénél' (c), az A medenezéből a felszínről és 1 m. mélységből, a szűrőmedenczéből, a szűrőréteg fölső és alsó részéből és a gyűjtőmedenczéből. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a víz teljesen tisztán érkezik а С medenczébe. Mivel pedig a kísérletek kimutatták, hogy a szűrő mekánikai úton nem tarthatja vissza a mikrobákat, eltünésüket az anaerob baktériumok munkájának kell tulajdonítanunk. A szűrő működése folytonos lévén, a tisztátalan víz táplálja a tisztulást okozó mikrobákat s lehetővé teszi életműködésüket és fejlődésüket. Az áramlás szünetelése esetén az eredmény egészen más. A víz alá sülyesztett homokszűrő tehát, miként Dupommier megjegyzi, épen olyan hatású, mint a nem víz alá sülyesztetté, lia az átszűrődés sebességét kellően szabályozzuk. A homok hatása kettős : egyrészt a vízsebesség csökkentésével a mikrobák visszatartására szolgál, másrészt meghosszabbítja a tisztátalan vízzel 1. rajz. A touli cziszterna metszete.