Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - V. Apró közlemények

.167 kozbatunk, ha a «Norvégiát a norvégoknak» jelszó és az idegenellenes hangulat immár a legszélsőbb rétegekben elterjedt és hogy akadnak vízesés-politikusok, a kik idegen társaságtól egyáltalán megvonni kívánják az engedélyeket. Szerencsére azonban akadnak kiváló politikusok, a kik nem képviselik ezt a szélsőséget, hanem elismerik, hogy a hatalmas norvég vízerőkkel a kis norvég tőke nem tud megküzdeni, é- az idegen tőkét kell kölcsön vennie a nélkül, hogy a vízerőket idegen kézbe adnák. Közleményemből kiviláglik, hogy a norvég vizerők kihasználása a jelen században oly óriási léptekkel halad előre, hogy sem a törvény, sem végrehajtása s így a gyakorlat sem követhette nyomon és természetes, hogy a nagyszabású feladatok megvalósítására Norvégia elegendő számú mérnököt sem nevelhetett magának. Az ifjú norvég mérnöki gárda azonban kezd beletanulni a vízerők kiépítésébe és remélhető, hogy Norvégiának rövid időn belül nemcsak a technikai feladatok megoldására lesz kiváló mérnöki kara de a vízerő-politikát is szakképzett mérnökök fogják a Storthingban képviselni. Közleményem végén hálával kell megemlékeznem különösen Saetren G. nyugalmazott csatorna-igazgató úrról és mindazokról a norvég kartársakról, a kik szíves vendégszeretetükkel, tanácsaikkal és útbaigazításaikkal 1912. évi tanulmányutam idején segítségemre lenni szívesek voltak. 1. A Morva-folyó szabályozása. A Vízügyi Közlemények 1911. évi 2 füzetében ismertettük a Morva-szabályozás kérdésével kapcsolatos terveket, az 1910. év április haváig ebben a dologban Ausztriával folytatott közös tárgyalásoknak eredményeit, végül pedig jeleztük azt a reményt, hogy mind az érdekelt kormányok, mind a szabályozásban részes osztrák tartományok az eredeti előirányzatot meghaladó költségekhez mielőbb hozzájárulnak, s az összes szabályozó munkálatok végrehajtását biztosítják. Mivel időközben a Morva-folyónak — a marcheggi vasúti híd és a Dunatorkolat közötti 8 km. hosszú —• ú. n. torkolati szakaszát soron kívül rendeztük, s a marcheggi vasúti híd és Rohatetz közötti határt alkotó szakasznak terveit és költségeit az érdekelt kormányok elfogadták, a reá vonatkozó előző ismertetés kiegészítéseként közöljük a következőket : A) A Morva-folyó torkolati szakaszánali rendezése. E szakaszt a határt alkotó Morva-folyó szabályozására 1896—1898. készült tervezetből az időközi tárgyalások folyamán kirekesztették azzal a megokolással, hogy a torkolati szakasz mederbeli állapota nem kíván sürgős beavatkozást, s ha később a rendezés netán szükségesnek mutatkoznék, kölségeit a marcheggi vasúti híd és Rohatetz közötti folyószakasz szabályozásakor elérendő költségmegtakarításból fedezik. A Morva-szabályozó részlettervek kidolgozása czéljából végrehajtott 1908. évi felvételek adataiból azonban kitűnt, hogy a torkolati folyószakasz időközben oly mértékig elfajult, hogy emez állapotában alacsonyabb vízálláskor a hajózás czéljaira teljesen alkalmatlan, mely körülmény míg egyrészt a folyó balpartján fekvő kőbányák rendszeres üzemére káros hatással van, másrészt megakadályozza