Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők
.165 elrendezett nyomómedenczébe. A tunnel ugyanis már a nyomómedencze alsó falctól számított 700 m. távolságban a tengelyhez részarányos két ágra szakad, a melyek a nyomómedenczéig fokozatosan 93 m. és 11/2 m. belső szélességűvé bővülnek. Ily módon vélik elérhetőnek a medenczébe nyomuló víz egyenletes megoszlását. E két ág fenékszintje a szétágazásnál 538-17 m. magas a tenger szine felett, a nyomómedenczék alatt pedig 541-20 m., tehát kereken 3-0 m.-et emelkedik. A két ágat a nyomómedenczék előtt 6'0 m. széles csatorna köti össze. A baloldali ág baloldali falában 3-5 m. széles árapasztónyílás és 552-2 m. magas csordulóél van. A nyomómedenczék vízmélysége tehát 11.-0 m. A nyomócsövek nincsenek a szabadban lefektetve, mint Rjukan I. telepnél, hanem az előbb leírt két ágnak megfelelően a sziklába vájt 93 m. széles, 5-0 m. magas két párhuzamosan haladó alagútban vannak hármasával elhelyezve. Minden alagútban a három cső mellett még egy csőszállító pálya részére van hely. A nyomómedencze felső vízszine és a Mannelven rendes vízszine közti hasznos esés 256 m. és a turbinák tengelyén 125.000 lóerő lesz előállítható. Rjukan II. telep költsége előreláthatólag nem fogja a 16,000.000 koronát meghaladni úgy, hogy egy lóerő költsége 128 korona lenne. Saaheimnál tehát fentiek szerint rövid időn belül 270.000 lóerő fog rendelkezésre állani. A részvénytársaság most avval a tervvel foglalkozik, hogy a Vestfjordalenvölgy baloldali vízeséseit is övcsatornával összefoglalva a völgygyei ellentett esésben vezesse a Skarsfos-gáthoz és vele a Rjukan I. és II. telepnél előállítható lóerők számát 300.000-re emelje. Ezzel a Rjukan-telep el fogja érni a világnak egyik legnagyobb vízerőtelepét a Missisippi folyón most befejezett keokuki 300.000 lóerős vízerőtelepet. Említettük már, hogy a saaheimi Rjukan-vízerőtelepnek minden olcsósága mellett is nagy baja a nehéz hozzáférhetősége, a mi a mészsalétromgyártáshoz szükséges mészkő, de a gyár termékeinek a szállítását (naponkint 200 tonnát szállítanak Hamburgba és főként Németországba) is rendkívül megdrágítja. Sütren G. volt csatornaigazgató annak idején azon volt, hogy a Rjukan vízerejét a tengerparton használják. Drammen és Skien (25.000, illetve 12.000 lakójú) tengerparti városok légvonalban 100 km. távolságban vannak Rjukantól. Ily távolságra való erőátvitel akkor már nem ütközött volna legyőzhetetlen nehézségekbe. Azt is említettük már, hogy Sütren G. 1911-ben a norvég közmunkaminiszterium megbízásából a Krisztiániától északnyugati irányban 100 km. távolságban lévő iVore-nál nagyszabású állami vízerőtelepet tervezett. E szerint a 700—900 m. tenger színe feletti Numedal-tavak szabályozásával és összefoglalásával a Norevízesés vízmennyisége 40 m 3/sec.-ra lenne kiegészíthető és 420 m. hasznos esés felhasználásával a turbinák tengelyén 155.000 HP. előállítható, a telep azonban a terv szerint 228.000 HP-ra lenne felszerelendő. A vízkivételtől a gépházig két istoly vezetne külön nyomómedencékkel. Minden nyomómedenczétől 6—6 nyomócső indulna ki, a felső zónában szegecselt, az alsóban forrasztott vasból, fent P59 m., lent 1-14 m. átmérővel. A 11 db nyomócső egy-egy 19.000 HP-jú turbinához, a tizenkettedik cső pedig két 9500 HP egységű turbinához vezetne. A 228.000 HP-re tervezett telep kereken 39 millió koronába fog kerülni úgy, hogy egy lóerő költsége 131 korona lenne. E költségben már benne van a Kris-