Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők

.163 Mivel a Tinsjö-gát segítségével a Tinn folyó vize az évnek legalább 300 napján át 80 m

3/sec-ra emelhető és a turbinákkal 40.000 HP állítható elő, fentiek szerint egy lóerő építőköltsége 124 korona, a mi még norvég viszonyok közt is igen kedvezőnek mondható. A Rjukan telep. A Rjukan vízerőtelep az eddig kiépült norvég telepek közt a legnagyobb. Egész vízerejét, mintegy 145.000 lóerőt a gépháztól 1.0 km. távolságra fekvő saalieimi levegő-salétromgyár hasznosítja. A telep két részre oszlik, ú. m. a felső Rjukan (I) és az alsó Rjukanra (II). A Rjukan I. 1907—1911. évek közt épült, a Rjukan II. telepet 1911-ben kezdték meg és 3—3 és fél év alatt befejezik. A két telep közös vízkivétele a Maanelven a Skarpsfos vízesés felett van. Itt a 46. számú fényképből látható 15 m. magas duzzasztógát épült, közepén fenékürítővel és jobb szélén árapasztónyílással. A gát mögötti tó ürfogata mintegy 2 millió m

3 és a 800 millió m

3 ürfogatú Mösvand-tó alatti vízgyűjtőre, a melyről átlag l'O m

3/sec vízmennyiség jut a Maaneba, kiegyenlítő medenczéül szolgál. A vízerőtelep a Maanenak 47-5 m

s/sec-ra kiegészített vizét a 46. sz. fényképen látható kezelőtornyok közt mozgó zsilipkapúval veszi ki. A vízkivételi zsilipből kiinduló 4200 m. hosszú felsőcsatorna a jobbparti sziklába alagútszerúen van be váj va, keresztmetszeti területe 32 m

a, nedvesített területe 26 m

2. A vesztett magasságot 9-0 m.-re számították, utólag pontos méré-