Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők

.154 vizet kiemelték. Ezután az előbb említett, vasszádfalat verték le. A gödröt csak részletekben lehetett betonnal kitölteni. A munkát a tél folyamán kivételesen megismétlődő árvizek is megnehezítették. Mindazonáltal a munkát programmszerűen 1907. tavaszán befejezték. A Tinnos-gát építőköltsége mintegy 530.000 koronára rúgott. A Tinnsjö-tó vízszinének további l'O m.-rel való emelése következtében állandóan elborított területek kártalanítása fejében még ezenkívül mintegy 350.000 koronát fizettek. A Mösvand-gát. A gát építésekor igen mostoha éghajlati viszonyokkal kellett megküzdeni. A Mösvand-gát 900 m. tengerszin feletti magasságban van, a mely magasság a mi éghajlati viszonyaink között mintegy 1900—2000 m. Adria feletti szintnek felel meg. A gyakori tavaszi és nyári árvizeket elkerülendők, az alapozó munkát télen kellett végezni, a mikor e magasságban kegyetlen fagyokkal és hóviharokkal kellett megküzdeni, a melyek nemcsak a szállítást nehezítették meg, hanem az építőszemélyzet munkabírását is erősen próbára tették. A gát a Mösvand vizének 12-5 m.-rel való duzzasztására szolgál (902 m.-ről 914-5 m.-re) és a fenékzsilipek akként méretezvék, hogy a vízszinnek 24) m.-rel leendő sűlyesztését teszik lehetővé. A gát a tó lefolyása alatt mintegy 200 m. távolságban épült, a hol az altalaj az egész völgyszelvényben kemény szikla. A gát hossza 181 m., magassága 18-0 m., koronaszélessége 2-0 m. és vízellenes oldalrézsűje 15:1. A fenék nyílások a gát testét a baloldali sziklába vájt két istolyban megkerülik. A tunnelek belső keresztmetszete 29 m

2 és a szikla keménysége szerint részben az ép sziklákban nyersen hagyták őket, részben betonnal burkolták; hosszuk 61, illetve 40-5 m. Fenekük 897'5 m. tenger szine feletti magasságban van és ki s vízálláskor betétgerendákkal elzárható és a zárótáblák vezetékei szárazban hozzáférhetőkké tehetők. Mindkét tunnel három, 4X1-5 m. méretű vasgörgőtiltóval zárható s benzinmotor segítségével kezelhető. Említettük már, hogy a Rjukan-teleppel kapcsolatban a Mösvand-gátnak 2-5 m.-rel leendő emelését tervezik; hogy ez a fenékürítők szárazzá tételét ne gátolhassa, a gátba 8-2 m

2 belső méretű lebocsátó csövet építettek, a mely alsó végén négyszögletű tölcséralakba megy át és a melynek segítségével a Mösvand-tó vize 7-5 m.-rel sülyeszthető. 'Vízerő-telepek a Timi-folyón. Notodden gyárváros felett a Tinn-folyón levő összes vízesések már le vannak foglalva, sőt a legnagyobb részt már ki is vannak használva. A legalsó Tinfos I. a legrégibb eredetű és természeti szépségén kívül semmi különös megemlítésre méltó részletet nem tartalmaz. A Tinfos II. másnéven Sagafos-vízesés balparti felerésze a Hansen testvérek "notoddeni czég birtokában, másik fele Ole О. Tinos söndre norvég paraszt tulajdona, tehát az egész vízesés norvég kézben van. A két szomszédos szemközti vízesés-tulajdonos közt a vízmegosztás miatt régi idő óta állandó per van. A jobbparti parasztbirtokos kezdetleges müveivel csak 150 lóerőt használ ki egy malomnál és a környező községeknek világítására, azonban csak éjjeli 11 óráig, el akarván kerülni az éjjeli üzemet. A Hansen testvérek minden kísérlete, hogy a kis víziművet kártalanítsák, eddig meddőnek bizonyult, mert csupán a 40—50 lóerős malomért évi 3200 korona bért követelnek, a mi a norvég viszonyok közt sok. A vízesésnek balparti részét a 29. számú fényképből kivehetően a Hansen testvérek már modern művekkel használják ki. A művek 1910 —1911-ben 1,300.000