Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők
.131 A legújabb és legnagyobb levegősalétrom-gyár Rjukan mellett Saaheimban 1912. eleje óta teljes üzemben van és 145.000 HP.-t basznál fel. Tanulmányutam alkalmával a Rjukan I. alatt már nagyban épült a Rjukan II. egy második telep 120.000 HP.-re. Újabban a kalcziumkarbid-gyártás is kiterjedt ipar. A karbidgyárak egész sora található ma már, a melyek közül több 20.000 HP.-t felhasznál. Egy másik műtrágyaféle czianamid, a melyhez szintén mészkő kell. Gyártásával a nyugati-parton (Odde) 20.000 HP.-re berendezett gyár foglalkozik. Sajátságos norvég iparnak Ígérkezett a tőzeg-szén gyártása, a melyhez a kiterjedt tőzegtelepek szolgáltatják az anyagot. Ez az ipar Bergen közelében a Jebsen-féle eljárás szerint indult meg. A legutóbbi 5—6 évben az elektromos vasgyártás előre nem látott mértékben fellendült. A vasérczeket elektromos kemenczóben olvasztják és dolgozzák fel. Eleinte e czélra a svéd Grönwall feltalálta kemenczéket használták, később azonban a tökéletesebb dr. Helf 'enstein-féle svájczi kemenczeszerkezetre tértek át. Tanulmányutam idején Notoddenben épen egy 12.000 lóerős Helfenstein-féle vasolvasztókemenczét próbáltak ki. Remélhető, hogy ezzel az eljárással ép oly elsőrendű vasat és kitűnő minőségű aczélt fognak olcsón előállítani, mint régente az olcsó faszén idején és ezzel a múltban jelentékeny, de újabban a faszén hiánya és drágasága miatt lehanyatlott norvég vasipar újra szebb jövő elé néz. Most három ilyen gyár van, a mely tisztán norvég vasérczet dolgoz fel. Vogt drontheimi műegyetemi tanár Norvégia ismert vasércztelepeit könyvben állította össze és kimutatta, hogy a tenger színe felett legalább 350 millió t. nyersvasércz fekszik, a mi 100 millió t. vasnak felel meg. Vogt azonban igen szerényen becsülte meg Norvégia vasércz telepeit, mert a legnagyobb ismert ércztelepen a tulajdonos részvénytársaság szerint a Vogt kimutatta 100 millió t. éreznek a tízszerese bányászható. A felsorolt iparágak között a levegősalétrom gyártásától várható a legnagyobb eredmény. Láttuk, hog\ r az iparág szolgálatában csupán Rjunkanban 265.0J0 HP. áll, tehát a már kiépült összes vízierőknek csaknem 40%-a. Mivel a chilei salétromtelepek apadóban vannak, ennek az iparágnak tényleg jövője van és a norvég vízerők nagyszabású kihasználását jövőben is fel fogja lendíteni. A mészsalétrom ugyan kevesebb nitrogént tartalmaz, mint a chilisalétrom, mégis a gazdaközönség mészszegény talajon előszeretettel használja. 4. Vízjog. Norvégiában a víz ereje ősidőktől fogva a parti birtokos tulajdona. Szemközti szomszédos parti birtokosok közt a vízerő, illetve a vízmennyiség egyenlő arányban oszlik meg. így gyakran igen szegény parti birtokos nagy vízerő birtokában volt a nélkül, hogy értékével tisztában lett volna, a mi a magánspekulácziónak és az idegen tőke visszaéléseinek tág teret nyitott. Szemközti birtokoknál pedig a jog megosztása gyakran perlekedésre és gyülőlségre szolgáltatott okot. Nem egészen alaptalanul beszélnek idegenellenes hangulatról Norvégiában. A Norvégek 1000 éves történelme és a 400 éves dán uralom is óvatosságra inti a nemzetet az idegen beavatkozással szemben. A dán uralom alatt beözönlő idegen kereskedők és a külföldi kormány kizsákmányolták az országot és meggátolták fejlődésében.
