Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - II. Réthly Antal dr.: A párolgás napszakos eloszlása és napi maximuma

.104 A második csoportban az alföldi állomásokat foglaltam egybe, az alföldi homokterületeken lévő állomások kivételével. Ez a négy állomás Vadászerdö, üsála, Szerep és Budapest-Kőbánya. Az ötödik alföldi állomást, Baraczkát, itt mellőztem, mert közel egyező menetet mutat Szereppel és a rajzban a két állomás görbéi egymás közel fedték volna. Feltűnő ez állomások egyezése, a mi azt mutatja, liogy ezeken az alföldi állomásokon télen az éjjeli elpárolgás a nappalinak 40—70°/o-a, nyáron pedig 20%-a körül van. Vadászerdőn a nyárutó és őszelő idején a nappalinak csak 12—15°/

0-a párolog el éjjel. Az állomások harmadik csoportja az alföldi liomokterületeken lévő állomások : Kecskemét, Királyhalom, Fenyőerdő és Pálffytelep. Itt egészen más a nappali és az éjjeli elpárolgás közötti arány, mint a többi alföldi állomáson. Kecskemét (Яг éjjeli elpárolgás mennyisége %-ban az Alföldön 4. rajz. kivételével áprilisban igen nagy az éjjeli elpárolgás, úgyszintén nagy az éjjeli elpárolgás deczemberben és januáriusban is. A míg télen az éjjeli párolgás a nappalinak 50—60%-a, addig nyáron 20°/

0-a körül van ; értékre tehát egyezik a többi állomással, de nagy eltérés jelentkezik tavaszszal, a mikor a homoki állomásokon az éjjeli elpárolgás nagyobb hányada a nappalinak, mint a többi állomáson. Ezek a területek egyrészt jóval gyorsabban melegednek fel, másrészt a delibláti állomásokon a téli félévi és a tavaszi nagyobb párolgást az éjjeli órákban részben a kossava is fokozza. Ezt azonban csakis akkor dönthetjük el, lia a delibláti két homoki állomásról legalább még 2—3 évi megfigyelés áll rendelkezésünkre, mikor a kossavával való összefüggést beható vizsgálat alá vehetjük.