Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

4. füzet - II. Muraközy Endre: Pest vármegye ártézi kútjairól

26 volna-e helyesebb a szűrőtelep szomszédságában a szűrőteleppel kapcsolatban a szennyesvíztisztításnak halastavak útján való kivitelét is megkísérelni, a mire újabban külföldön több helyütt is van példa. (L. a Vízügyi Közleményelc 1913. évf. egyik apró közleményét és az 1914. évi 3. füzetet.) * Az 1908-ban tett utóbbi javaslatok az aradi szennyesvízszűrőtelep újabb kezelésében nagyrészt érvényesültek. A szűrőtelepet tetemesen megnagyobbították, illetve földtöltéssel körülvett hatalmas tároló tavakkal egésztítették ki, a melyekben a szenny es víz fölöslege, a metyre a talaj szűrésben, illetve növénytermelésben nincs szükség, elhetyezbető és kirothasztható. A szennyesvíz fölöslegével az utóbbi években a szűrőteleppel szomszédos nagy kiterjedésű réteken igen sikerült öntözőkísérleteket is folytattak. A szennyesvíz mai újabb kezelésmódjának hatását természetesen csak újabb vizsgálatok deríthetik föl. Ilyen vizsgálatokra különösen abban a tekintetben volna szükség, hogy a tározás során minő változásokon megy keresztül a szennyvíz, illetve hogy kirothasztása mennyi idő alatt fejeződik be tökéletesen és hogy mennyi idei tározás szükséges, hogy a szennyesvizet minden veszély nélkül lehessen lebocsátani. Ezek a tanulmányok a tározással kapcsolatos kirothasztás útján való egyszerű és olcsó szennyesvíztisztítás elveinek és föltételeinek tisztázása tekintetében is alapvető jelentőségűek lennének. Pest vármegye artézi kútjairól, (7 képpel.) Irta: Muraközy Endre. A tizenkettedik század elején történt Francziaországban, hogy egy, az Artois grófságban fúrt kútból felszökő víz fakadt. Az ilyen tulajdonságú kutakat nevezték azután artézi kutaknak. Semmi szükség nincsen reá, hogy az artézi kútnak ezt az ősrégi értelmezését elvessük, vagy akár csak bővítsük is s így ez ismertetés keretében artézi kúton csakis olyan mélyfúrású kutat értek, a melynek vize a föld felszíne fölé emelkedik, a melyből tehát, hacsak valamikép meg nem akadályozzák, állandóan folyik a víz. E meghatározásból következik, hogy csak a fúrás befejezése, a kút elkészülte után dőlhet el, hogy artézi kutat vagy egyszerű mélyfúrású kutat kaptunk-e ? így р. о. a Kiskúnhalason fúrt kutak artézi kutaknak indultak volna s a fúrás le is haladt addig a vízhozó rétegig, a melyből a szomszédos Kiskunmajsán felszökő víz fakadt, itt azonban a víz a föld felszíne alatt maradt, a kiskunhalasi kutak tehát egyszerűen mélyfúrású s nem artézi kutak. Artézi kutak fúrását az 1885. évi vízjogi törvény csak bizonyos esetekben kötötte engedélyhez, így hát legnagyobb részük vízjogi engedéty nélkül készült. Ezért is nem igen lehet a meglevő artézi kutakról teljes képet nyerni. Nemcsak az a baj, hogy a kivánt adatok megszerzése körülményes, de tulajdonkép a kutakat előbb még föl kell fedezni. így hát a közölt kimutatás a vármegyében fúrt artézi kutak közül csak azokat tűnteti fel, a melyekről tudomást szereztem s a melyekre vonatkozóan a kért adatokat megkaptam. Azonban a nyújtott kép még így is érdekes és tanulságos.