Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
4. füzet - I. Halmi Gyula: Az aradi csatornaszennyvíz tisztító telep
24 számbaveszszük, akkor kimondhatjuk, hogy biológiai szempontból az aradi szűrőtelep a szennyvizet nem tisztítja meg. A szűrés során egyes szervezetek eltűnnek, mások ismét föllépnek, de szinte állandó a nagymennyiségű baktérium. Nem egy ízben az eredeti szenyesvíz változatos szennyesvízflórája és faunája, valamint gazdag baktériumflórája is úgyszólván teljességében megtalálható. Az élővíz flórája és faunája a tisztított szennyesvíz fölvétele után általában gazdagabb s a szennyesvízorganizmusok és baktériumok föllépése is gyakoribb. Általában azonban mondhatjuk, hogy az élővizet a beléje ömlő tisztított szennyesvizek biológiai tekintetben nem szennyezik el. Hasonlóképen a szűrőtelep közelében lévő kutak vizének elszennyezése sem állapítható meg. Ebben a tekintetben tehát a szűrőtelep sikeresen működik, noha kétségtelen, hogy a szűrés útján az eredeti szennyesvízben élő mikroorganizmusokat a szűrőterület alig képes visszatartani. 8. Bakterioszkópos vizsgálatok. Bakteriológiai vizsgálataink során csupán az egyes vízmintákban élő baktériumok számának meghatározására törekedtünk. A kellően előkészített mintákkal a húslé-peptonzselatintáplálólemezeüen oltókísérleteket végezve, kitenyésztettük a baktériumokat és azután számukat állapítottuk meg. Ezeknek a meghatározásoknak eredményeiből következtethetünk arra, hogy vájjon bakteriológiai szempontból sikeres-e a tisztítás, továbbá, hogy bakteriológiai tekintetben van-e hatással a szennyesvízszűrés a szűrőtelep közelében lévő kutak vizére ? A talált adatok a tisztítás eredményére nézve teljesen megegyeznek a kémiai ós mikroszkópos vizsgálatok során talált eredményekkel és ezek alapján szintén megállapítható, hogy az aradi szennyesvízszűrőtelep tisztítóhatása egyáltalán nem kielégítő. Külföldi bakterioszkópos vizsgálatok megállapították, hogy a talajszűréssel vagy biológiai módszerrel tisztított szennyesvizekben még jelentős mennyiségű csíra, sokszor 1—2 millió is szokott előfordulni cm s-enkint. Tekintetbe véve a szűrés gyorsaságát és az aradi csatornaszennyesvíz sűrűségét: a külföldi példák alapján cm 3-enkint legfölebb 2 millió csírát még lehetséges volna megengedni. Ilyen kicsiny vagy hozzá közelálló értékeket azonban a tisztított szennyesvizekben csak elvétve (35 meghatározás közül 14 esetben) találunk, a többi esetekben a tisztított szennyesvizek baktériumtartalma úgyszólván egyenlő az eredeti szennyesvízével, vagyis a tisztítás bakteriológiai tekintetben is az esetek túlnyomó részében teljesen eredménytelen. A szűrőtelep közelében lévő kutak vizének baktériumtartalma szintén kifogás alá esik, mert cm s-enkint 40—100.000 baktérium (a mennyit 20 esetből 7 ízben találtunk) ivásra használt vizekben nem engedhető meg. A nagymértékben ingadozó baktériumtartalom (2000—127.000) pedig arra enged következtetni, hogy a szennyesvíztelep szennyesvizzel túltelített talajából való elszivárgás következtében a közeli kutak kisebb-nagyobb mértékben (bár csak bakteriológiai úton megállapítható módon) elszennyeződnek. 9. Összefoglalás. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a szűrőtelep kezelése nem megfelelő volt, mert a szennyesvizeket hozó betoncsatorna a lebegő anyagokkal való eltömődés következtében kb. az év egyharmadrészében nem működik s így ugyanennyi időn át a szűrőtelep sem. Kémiai vizsgálataink kiderítették, hogy a szűrőtelepről legtöbb esetben nem tisztított, hanem az eredeti csatornaszennyesvízhez teljesen hasonló összetételű
