Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

34 berendezve, de ezenkívül fennakadások esetére tartalék gyanánt még kézi moz­gatásra is. A legtöbb szerkezeten kétféle áttétel van alkalmazva, hogy a vízállás apadásának és a víznyomás csökkenésének megfelelően a nyitást és zárást gyorsí­tani lehessen. A villamos hajtóerőt a felső turbina-telep fogja szolgáltatni. Mint általában az egyéb magyar folyócsatornázások vasszerkezeteit, úgy a soroksári ág csegéjének vas­szerkezeteit és gépi berende­zését is a m. kir. államvasutak gépgyára szállítja. Zsilipicapúk. Kétségtelen, hogy hasonló magasságok ese­tén a vízszintes kötőgerendák­kal ellátott kapúk, melyek köz­benső ütközők segélyével ad­ják át a víznyomást a fala­zatra, a legolcsóbbak. Azonban az a rossz oldaluk mindenesetre megvan, hogy a falazat leg­kisebb mozgásakor, vagy ha a csapóoszlopok közé csak némi idegen tárgy is (vízinö­vény stb.) szorul, a kapú eltor­zul, a mire vonatkozóan ele­gendő példa van. Sok helyen ez az esetleges torzulás nem veszedelmes, belőle semmi na­gyobb baj nem származhat; a legközelebbi javítás idejéig az üzemet a torzult kapúval is fentarthatják. A jelen esetben azonban — mivel az illetékes hatósá­gok a zsilipnek az árvízi vé­dővonalban való elhelyezése miatt szigorú követelményeket szabtak ¿meg — biztosabbnak látszott a kapúnak [nem víz­szintes kötőgerendákkal, hanem szerkezeti átlókkal való terve­zése. Ezek a kapúk a nyomást csak két ponton, az alsó és felső csomóponton adják át és így minden esetben sztatikailag határozott tartók. A szerkezeti átlókkal ellátott kapúk nagyon merevek és így nyitásuk még a víz­szín teljes kiegyenlítődése előtt megkezdhető. Továbbá folyóvízben is lehet őket nyitni vagy zárni, a mi a jelen esetben, mikor a téli hajózó szünet ideje alatt a csegét az alsó turbinatelep szempontjából esetleg tápláló zsilip gyanánt is fel­23. rajz. A töltőaknák szárazzá tótelére szolgáló felfűzhető kistáblák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom